Célok, eredmények a Magyar Rádiónál

A Magyar Rádió (MR) elnöke kedden sajtóbeszélgetésen számolt be az újságíróknak a közrádió eddig elért eredményeiről, többek között arról, hogy nőtt az MR1-Kossuth és az MR2-Petőfi adó hallgatottsága. Ugyanakkor elismerte, hogy az MR3-Bartók esetében nem sikerült eredményt elérni ezen a téren.

Petőfi-per. Majdnem egy esztendő után tegnap reggel elkezdődött az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Magyar Rádió közötti per. Az MR a médiahatóság tavaly január végi döntését támadta meg, amelyben az ORTT azt a vádat emelte az MR2-Petőfi adó ellen, hogy az a közszolgálatiságnak semmilyen követelményét nem teljesíti, ugyanis nem biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének közmédiumoktól a médiatörvényben megkövetelt megjelenítését. Such György szerint a vád alaptalannak bizonyul majd. A rádió arra hivatkozva kérte a határozat megsemmisítését, hogy a közrádió összes csatornája együttesen felel meg ezeknek a kritériumoknak.

Célul tűztük ki, hogy megváltozzon az itt dolgozók munkakultúrája, az az attitűd, amely az állami szférában tevékenykedő újságírók sajátja, miszerint az általuk létrehozott produktumot művészeti alkotásnak tekintik, amellyel kapcsolatban szerintük nem vetődhetnek fel hatékonyságbeli vagy teljesítménybeli kérdések” – mondta az elnök, majd hozzátette: „fontosnak tartjuk, hogy műsorkészítőink számára szempont legyen a hallgatóság megnyerése, s hogy a Magyar Rádiót tekintsék fő megélhetési forrásuknak.” Such György elismerte, nagyok a bérkülönbségek az intézményben, s nehéz tisztán látni az alapbérek és a mozgóbér közötti különbségek miatt.
Amikor lapunk felidézte azt a 2008. decemberi kuratóriumi döntést, miszerint az MR köteles viszszaállítani az adók történelmi neveit, Such György úgy reagált: – Használjuk a történelmi neveket.
Bár köztudott, hogy az MR1, MR2, MR3 után következő Kossuth, Petőfi és Bartók neveket idővel el kívánták hagyni, úgy tűnik, a kuratórium nyomására ez a ciklus valószínűleg már nem iktatja ki őket. Az elnök elmondta, nem készítettek felmérést arról, hogy a hallgatóság melyik megnevezést használja gyakrabban. Kérdésünkre kijelentette, nem terveznek több csoportos létszámleépítést, az intézmény munkatársainak száma most körülbelül ezer fő. Arra a felvetésünkre, van-e esélye, hogy az MR zenei együttesei a jövőben közszolgálati szerződéssel, nemzeti alapintézményként működjenek, úgy válaszolt: „egy ilyen lépést rendkívül felelőtlennek tartanék az állam részéről, tekintve, hogy a jelenlegi válságos időszakban nehéz lenne még egy koncertzenekart fenntartani.” Hozzátette, nekik jóval többe kerülnek az együttesek, mint az a célzott támogatás, amit a költségvetésből kapnak a fenntartásukra. Ezenkívül az együttesek feladata a műsorszolgáltatás kiszolgálása is. „Sok energiát fektettünk a zenekar és az énekkar helyzetének rendezésébe, most végre adottak a feltételek a megfelelő működéshez. Az együtteseknek is érdeke, hogy a rádió kötelékein belül maradjanak.”
Ismeretes, a sokak által az ország legjobb kórusaként számon tartott rádióénekkar létszámát az elmúlt időszakban egyharmadával csökkentették, így az idei évad programját már csak jelentős kisegítői apparátussal tudja teljesíteni. A Dohnányi Ernő által alapított – bő tíz százalékkal leapasztott – szimfonikus zenekar pedig az átpozicionálásnak megfelelően mostantól bevásárlóközpontokban, óvodákban, múzeumokban kell játszszon, valamint több évre leszerződtették a Nemzeti Színházba az Alföldi Róbert rendezte János vitéz előadásának kíséretére.