Döcög az újjáépítés

Becslések szerint mintegy kétmilliárd dollárt emészt majd fel a Gázai övezet újjáépítése. Egyelőre sem a pénz nincs meg az óriási vállalkozásra, az izraeli zárlatot sem oldották fel, s biztos, hogy a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehet a túlzsúfolt meneküttábor-láncolatot emberhez méltó lakókörnyezetté varázsolni.

2009. 02. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem jótékonykodnak. A BBC után a brit Sky televízió is megtagadta, hogy sugározza a gázai övezeti izraeli offenzíva áldozatainak megsegítését célzó jótékonysági felhívást. A legnagyobb brit jótékonysági szervezetek közül tizenhármat tömörítő testület, a Katasztrófák áldozatait segélyező bizottság (DEC) fordult azzal a kéréssel a műsorszolgáltatókhoz, hogy hétfőn a főműsoridőben tegyék közzé az adakozásra buzdító felhívást. A hírcsatornák indoklásuk szerint nem akarják azt a látszatot kelteni, mintha az egyik fél oldalára állnának a konfliktusban. (MTI)


Húszezer lakóházat ért valamilyen kár, négyezer teljesen összeomlott a gázai invázió során. A lakók ideiglenes szállásokban, sátrakban laknak, amíg az újjáépítés el nem kezdődik. Az izraeli csapatok visszavonulása után ismét elkezdődött a tanítás az iskolákban, ám a háborúban 35 iskolaépület teljesen megsemmisült a 384 közül. Az ENSZ által működtetett intézmények most két műszakban dolgoznak, vannak, akik délelőtt, mások délután járnak iskolába. 34 egészségügyi intézmény omlott össze a támadások következtében, igaz, a gyógyszerszállítmányokat továbbra sem kapják meg az övezetben, így félő, hogy a háborús sebesültek közül többen meg fognak halni a békeidőben.
Az épületek mellett súlyos károkat szenvedett az úthálózat, s komolyan megrongálódtak az elektromos vezetékek és a vízcsövek is. Ezek viszont már korábban is nagyon rossz állapotban voltak, hiszen az áramszolgáltatás az izraeli zárlat fél éve alatt egyre inkább esedékessé vált, a szennyvíz elvezetése pedig régóta megoldhatatlan feladat a túlzsúfolt területen.
A szükséges összegből egymilliárdot azonnal magára vállalt Szaúd-Arábia, de nem sorakoztak fel mögé a többiek. A legtöbb arab államnak a Hamásszal van nézeteltérése, így nem akarja, hogy segélye az iszlamista mozgalom kezébe jusson. Rijád szintén görbe szemmel néz a Hamászra, de a sajtóhírek szerint mélységesen csalódott, hogy a többi arab ország nem hajlandó segíteni. Nehéz megmondani azonban, hogy az újjáépítés mikor és hogyan kezdődhetne el. Izrael ugyanis továbbra is zárlat alatt tartja a Gázai övezetet, s ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ szervezze meg az építkezést a Palesztin Hatóság – azaz a Hamász riválisa, a Fatah – Egyiptom és „mérsékelt arab államok” részvételével. Izrael szintén nem akarja, hogy az övezetet irányító mozgalom kezébe jussanak a felújításra szánt összegek, és azokért fegyvert vásároljanak.
A háború utáni politikai rendezésben szerepet kapó Európai Unió fejlesztéspolitikai biztosa tegnap Dzsabalíjában, Gáza egyik különösen sokat ostromolt menekülttáborában kijelentette, a felelősség túlnyomó része a Hamászt terheli a gázai övezeti háborúért. Louis Michel egyúttal azt is leszögezte, hogy a páneurópai szervezet nem fog tárgyalni az „ártatlan civileket” gyilkoló Hamásszal. A biztos egyúttal felszólította Izraelt, hogy állandó jelleggel nyissa meg a gázai átkelőket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.