Nemrég látott napvilágot a Harangbongás című elegánsan, ízlésesen puritán antológia, amelyet protestáns tollforgatók műveiből állított össze T. Pintér Károly, az Evangélikus Élet főszerkesztője, és Faggyas Sándor, a Magyar Hírlap vezető publicistája. T. Pintér Károly előszavából megtudjuk, hogy az antológia páratlan a magyar irodalmi újságírás történetében. A kötetben szereplő mintegy félszáz írás ugyanis nem a korábban megszokott, évkönyv műfajba rendeződött, hanem protestáns új tollforgatók igazi antológiájává állt össze. Örömmel tölti el a hívő embert, mennyi kiváló, protestáns hitét vállaló református, evangélikus, baptista irodalmi újságíró létezik e honban, akik nemcsak felekezeti lapokban, a Reformátusok Lapjában, az Evangélikus Életben, a baptista Békehírnökben, hanem világi lapokban is jócskán publikálnak, legtöbben a Magyar Nemzetben.
Az antológia egyik gondolati vezérfonalát Alexa Károly irodalomtörténész fogalmazta meg: a hit legszilárdabb fundamentuma Jézus Krisztus léte. A Megváltó azzal a célból jött e földi világra, hogy helyrehozza Ádám bűnét és visszaadja a földi embernek a halhatatlanságot. Ezzel az írással állítható párba Balavány György A helyrebillent mérleg című elmélkedése. Az író a kegyelem határairól meditálva kimondja: az ember nem bízhat a végtelenségig Isten nagyvonalúságában. Az egyszeri bűnbánat nem jelent örök érvényű bérletet a mennyek országába, csak akkor hiteles, ha az ember a megtisztulás után arra törekszik, hogy ne vétkezzen többé. A kegyelem határait jelzi Jézus Krisztus példázata a terméketlen fügefáról. A valódi bűnbánat mintája Lev Tolsztoj megtérése, amelyet a jeles baptista irodalomtörténész, Győri Kornél rajzol meg ihletett írásában. A kötet másik gondolat-vezérfonala: mit jelent magyar hitű, protestáns ember számára magyarnak lenni.
Fábián Gyula Karácsony Sándor és Nagyszalonta című nagy ívű tanulmánya, a magyar pedagógiatörténet apostoli alakjáról, Karácsony Sándorról alkot hiteles portrét. Még pedig Karácsony Sándornak Nagyszalontáról és Arany Jánosról szóló gondolatai kapcsán. Karácsony Sándor tisztán fogalmazza meg, hogy a magyar epikus költészet egyik csúcsa, Arany János Toldi-trilógiája a magyar sors pozitív kiteljesedésének szimbóluma. Arra a kérdésre, hogy szabad-e a lelkésznek az ország dolgaival foglalkoznia, igennel válaszol Bölcskei Gusztáv református püspök Joó Istvánnal beszélgetve. Példaként elmondja, hogy a történelmi Magyarország területén található kilenc egyházkerület püspöke és főgondnoka közös nyilatkozatban utasította el a Patrubány Miklós-féle Magyarok Világszövetsége újabb kísérletét a külhoni magyarság számára megadandó állampolgárságról. Nem szabad újabb sokknak kitenni a határainkon túli honfitársainkat, ehelyett felelősen gondolkodó krisztiánus magyar ember azt szorgalmazza, a magyar Országgyűlés teremtse meg végre a kettős állampolgárság jogi feltételeit.
(Harangbongás, Protestáns tollforgatók antológiája, Protestáns Újságírók Szövetsége, 2008, 210 old., 2500 Ft.)
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
