Karambolozott két műhold

Amerikai távközlési műhold ütközött össze egy már nem működő orosz szatellittel nyolcszáz kilométeres magasságban, Szibéria fölött. Az incidens a NASA szerint nem veszélyezteti az alacsonyabban keringő Nemzetközi Űrállomást. A világűrbe eddig több mint tízezer műholdat lőttek fel, de mindmáig megválaszolatlan kérdés, hogyan semlegesíthető a veszélyesen halmozódó űrszemét.

Hírösszefoglaló
2009. 02. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egymásnak ütközött kedden a féltonnás amerikai Iridium távközlési műhold és a csaknem egytonnás, már nem használt orosz Cosmos szatellit. A karambolban, amely 800 kilométeres magasságban következett be Szibéria fölött, mindkét eszköz megsemmisült, roncsaik azonban kiterjedt felhőt alkotnak – adta hírül a CNN.
A NASA közlése szerint a baleset nem veszélyezteti a több száz kilométerrel alacsonyabban keringő Nemzetközi Űrállomást, sem az oda induló Discovery űrrepülőgép február 22-re tervezett startját. A Hubble űrteleszkóp és a Föld fölött nagy magasságban tanyázó földfigyelő műholdak biztonsága azonban már nem szavatolható.
Ép műholdak eddig még sosem ütköztek össze, de más, a világűrbe juttatott eszközök darabjai, az úgynevezett űrszemét már elég sok baj forrása volt. Az 1986-ban felrobbant Challenger amerikai űrrepülőgép már három évvel a katasztrófa előtt megsérült egyik útján, egy apró, nekicsapódó űrszeméttől. Néhány évvel ezelőtt a Déli-sark fölött találkozott egy évtizedekkel korábban fellőtt amerikai hordozórakéta levált fokozata a 2000 tavaszán felrobbant kínai CZ–4-es rakéta egy részével. Másfél évvel ezelőtt a
NASA Terra nevű műholdjához csapódott egy kínai műhold apró darabkája, miután Kína űrfegyverrel rombolta szét már használhatatlan szatellitjét.
A világűrben már több mint tízezer műhold kering, és becslések szerint 600 ezer az űrszemétdarabok száma. Túlnyomó többségük alig nagyobb egy centiméteresnél, de mivel nagy sebességgel keringenek a Föld körül, az ezekkel történő ütközés végzetes lehet. Amikor egy műhold felmondja a szolgálatot, szabály szerint alacsonyabb pályára kell állítani, hogy idővel elégjen a Föld légkörében. Sokat azonban a sorsukra hagynak, s így csak a véletlenen múlik, hol és mikor lépnek be a Föld légkörébe, s hogy milyen objektummal találkoznak már ellenőrizetlen útjuk során. Más, kiszolgált szatellitek útját azért nem lehet nyomon követni, mert megszakad velük a kapcsolat. Gondot okoz az is, hogy a katonai műholdak miatt nincs mód valamiféle űr-KRESZ kialakítására, hiszen a kémholdak pályaadatait nyilván nem teszi közzé a felbocsátójuk.
Az ütközések kockázata ezért egyre növekszik, s az egy-egy karambol nyomán keletkező több ezer új űrszemétdarab – a szakemberek pesszimista jóslata szerint – nem túl sok idő múlva ellehetetlenítheti magát az űrközlekedést is. Számítások szerint ma már egy a kétszázhoz annak az esélye, hogy az űrrepülőgépekben valamilyen űrszemét kárt tesz. Ám egyelőre senki sem tudja, hogyan lehetne befogni a már irányíthatatlan műholdakat, s hogyan kellene megszabadulni a Földet hovatovább gyűrűbe fogó űrszeméttől.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.