Egymásnak ütközött kedden a féltonnás amerikai Iridium távközlési műhold és a csaknem egytonnás, már nem használt orosz Cosmos szatellit. A karambolban, amely 800 kilométeres magasságban következett be Szibéria fölött, mindkét eszköz megsemmisült, roncsaik azonban kiterjedt felhőt alkotnak – adta hírül a CNN.
A NASA közlése szerint a baleset nem veszélyezteti a több száz kilométerrel alacsonyabban keringő Nemzetközi Űrállomást, sem az oda induló Discovery űrrepülőgép február 22-re tervezett startját. A Hubble űrteleszkóp és a Föld fölött nagy magasságban tanyázó földfigyelő műholdak biztonsága azonban már nem szavatolható.
Ép műholdak eddig még sosem ütköztek össze, de más, a világűrbe juttatott eszközök darabjai, az úgynevezett űrszemét már elég sok baj forrása volt. Az 1986-ban felrobbant Challenger amerikai űrrepülőgép már három évvel a katasztrófa előtt megsérült egyik útján, egy apró, nekicsapódó űrszeméttől. Néhány évvel ezelőtt a Déli-sark fölött találkozott egy évtizedekkel korábban fellőtt amerikai hordozórakéta levált fokozata a 2000 tavaszán felrobbant kínai CZ–4-es rakéta egy részével. Másfél évvel ezelőtt a
NASA Terra nevű műholdjához csapódott egy kínai műhold apró darabkája, miután Kína űrfegyverrel rombolta szét már használhatatlan szatellitjét.
A világűrben már több mint tízezer műhold kering, és becslések szerint 600 ezer az űrszemétdarabok száma. Túlnyomó többségük alig nagyobb egy centiméteresnél, de mivel nagy sebességgel keringenek a Föld körül, az ezekkel történő ütközés végzetes lehet. Amikor egy műhold felmondja a szolgálatot, szabály szerint alacsonyabb pályára kell állítani, hogy idővel elégjen a Föld légkörében. Sokat azonban a sorsukra hagynak, s így csak a véletlenen múlik, hol és mikor lépnek be a Föld légkörébe, s hogy milyen objektummal találkoznak már ellenőrizetlen útjuk során. Más, kiszolgált szatellitek útját azért nem lehet nyomon követni, mert megszakad velük a kapcsolat. Gondot okoz az is, hogy a katonai műholdak miatt nincs mód valamiféle űr-KRESZ kialakítására, hiszen a kémholdak pályaadatait nyilván nem teszi közzé a felbocsátójuk.
Az ütközések kockázata ezért egyre növekszik, s az egy-egy karambol nyomán keletkező több ezer új űrszemétdarab – a szakemberek pesszimista jóslata szerint – nem túl sok idő múlva ellehetetlenítheti magát az űrközlekedést is. Számítások szerint ma már egy a kétszázhoz annak az esélye, hogy az űrrepülőgépekben valamilyen űrszemét kárt tesz. Ám egyelőre senki sem tudja, hogyan lehetne befogni a már irányíthatatlan műholdakat, s hogyan kellene megszabadulni a Földet hovatovább gyűrűbe fogó űrszeméttől.
origo.hu
Medencés luxusvilla az erdőben, lovakkal és medencével - dagad a botrány az Integritás Hatóság elnöke körül
