Kelet felé áramlik az orosz energia

Haladás Kuril-ügyben. Némi haladást ért el Aszo Taro japán kormányfő és Dmitrij Medvegyev orosz elnök a vitatott Kuril-szigetek ügyében juzsno-szahalinszki találkozójukon. A japán kormányfő reményét fejezte ki, hogy látogatása erősíteni fogja a stratégiai viszonyt Oroszországgal, és megteremti az alapját a területi vita rendezésének, amely miatt a két ország máig nem írt alá a háborúnak formálisan is véget vető békeszerződést. A szigetek körüli vizek halban gazdagok, s a tenger alatt jelentős gáz- és olajtartalékok rejlenek. A Kyodo japán hírügynökség jelentése szerint a két vezető megállapodott abban is, hogy Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök májusban Japánba látogat. (MTI)

Kína és Oroszország megállapodott egy olyan csővezeték kiépítéséről, amelyen olajat szállítanának orosz területről az energiahordozókban szegény ázsiai birodalomba. Ezt követően Dmitrij Medvegyev orosz elnök a japán miniszterelnökkel találkozott Juzsno-Szahalinszk városában, egy földgáz-cseppfolyósító üzem átadása alkalmával. A létesítményben a japán Mitsui és Mitsubishi cégeknek van részesedésük, s a tervezett együttműködés a várakozások szerint 7 százalékkal járul majd hozzá az energiaforrásokban szegény Japán évi földgázimportjához. Az orosz–kínai megállapodás ugyanakkor arról szólt, hogy Kína 25 milliárd dolláros hitelt folyósít orosz olajipari cégeknek, ennek fejében hosszú távú szállítási megállapodást kötnek a nagy olajvállalatok.
Oroszország számára kiemelten fontos, hogy az eddiginél több helyre tudja eladni energiahordozóit, ugyanis míg Európa az orosz gáztól függ, Moszkvát ugyanúgy aggasztja, hogy komolyabb mennyiségben csak az öreg kontinensnek szállít. Az együttműködés olyan nagyméretű, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) is komolyan foglalkozik a lehetséges alternatív beszerzési útvonalak felajánlásával. Kína energiaéhsége a világválság beköszöntéig nem ismert határokat, ám az ottani ipar megtorpanása miatt is döntött múlt év decemberében az OPEC úgy, hogy visszafogja kitermelését. Kína maga is elismeri, hogy túlzottan is az olajra támaszkodik az energiagazdálkodása, ám modernizálásra jelenleg nem lehet számítani.