Most, midőn testvéreink, barátaink és kedveseink közül oly sokan távoznak el a földi lét nagy harcmezejéről, hogy itt, a földön soha többé viszont ne lássuk őket, kit ne érdekelne az a kérdés, hogy VAN-E TÚLVILÁG? – olvasható egy 1915-ös budapesti plakáton, mely „rajz-kiállítással, színesen vetített kép kíséretében tartandó esti előadásokkal és külön felolvasásokkal” járta körül ezt az akkoriban meglehetősen időszerű problémát, természetesen a hadiözvegyek és -árvák javára ajánlva a bemutató bevételeit. Sorozási felhívások az első világháború idejéből, irredenta plakátok, színházi premierek, mozielőadások, különféle rezsimek politikai falragaszai – a XX. század magyar propagandatörténelme bontakozik ki az Arcanum kiadó legújabb DVD-gyűjteményében, a Budapesti Történeti Múzeum plakátgyűjteményét tartalmazó kiadványában.
Ebben legalább olyan könnyű elveszni, mint a sok ezer monarchiabeli képeslapot tartalmazó munkában (Képeslapok – 10 000 pillantás Magyarországra, 1896–1916), mely a békeidők legszebb városképeit szedi lajstromba Vas vármegye sasfészkeitől a Keleti-Kárpátok favágótelepeiig. Köztük olyan gyöngyszemekkel, mint a dél-erdélyi piski csatatér távlati képével vagy az alsótátrafüredi anziksszal, amelyen nagy bajszú hegymászók álldogálnak csatárláncban jégcsákányukra támaszkodva, mögöttük a Ferencz József-csúcs meg egy szép kis „karácsonyi nyaroló” villaépülete. Az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús hadszíntéri térképei, második világháborús magyar topográfiai térképek, az Osztrák Császárság, a Monarchia és Magyarország 1566 és 1918 közötti „földabroszai” a Hadtörténeti Térképtárból és a mohácsi csata előtti oklevelek gyűjteménye – az Arcanum legfrissebb CD- és DVD-ROM-jai az egyszerű halandó számára eddig jószerével elérhetetlen vagy elfeledett dokumentumokat tesznek közkinccsé és kutathatóvá.
Pedig a kiadó tavaly még éppen e kultúrmissziójába készült belerokkanni, mivel a honi értelmiségi piac meglehetősen szűknek, tájékozatlannak, ebből következően közönyösnek bizonyult az ilyen típusú digitális tartalmak iránt, egyszersmind a hagyományos célcsoport, a humán tudományok iránt elkötelezettek idegenkedtek a csupán monitoron nézhető, kézbe nem vehető, nem „könyvszagú” dokumentumoktól. Ám a helyzet mostanra megváltozott: mint Somfay Örs történész, az Arcanum kiadó munkatársa kérdésünkre elmondja, a piaci igényekhez alkalmazkodva jelentős technológiaváltást hajtottak végre, ami megnövelte mozgásterüket. A Google internetes keresőrendszer digitális könyvtára, a Google Books, amely százezrével digitalizálja és helyezi el az interneten a könyveket, széles körben elterjesztette az úgynevezett kétrétegű PDF-eljárást: az eredeti kiadványokat, adott esetben szakadozott, megpörkölődött régi anyagokat képként rögzíti, majd karakterfelismerő programmal a képből szöveget állít elő. Felül látható az eredeti dokumentum képe, alatta pedig – milliméteres pontossággal ugyanazon a helyen – a számítógépen kényelmesen kezelhető, azaz böngészhető, másolható, kommentálható szöveg. Az Arcanum ezt a technológiát egészítette ki saját fejlesztésű keresőprogramjával, amellyel korlátlan számú és méretű PDF-ben lehet kutakodni. E módszerrel végső soron nagyságrendekkel csökkentek a digitalizálási költségek, ugyanilyen arányban nőtt a digitalizálható dokumentummennyiség – ami újfajta kiadványok megjelenését tette lehetővé.
A kiadó nemrégiben nekilátott a Magyar Országos Levéltárban őrzött negyvenezer darab Mohács előtti oklevél rögzítésének, amely a régi Magyarország történelmének felbecsülhetetlen értékű kincse, és amelyet páncélszekrényből vettek ki a levéltárosok a szkennelés rövid idejére. E munka során százezer felvételt készítettek a helyszínen üzemeltetett gépek.
Somfay Örs szerint a tömeges szövegdigitalizálás és e tartalmak ingyenes internetes megosztása jelentheti a kiadó számára a jövőt – nagy közgyűjteményekkel együttműködve. Nemrégiben az ország 19 megyei múzeumának, valamint a Budapesti Történeti Múzeumnak és a Közlekedési Múzeumnak 1400 kiadványát tették föl a netre kereshető hasonmás formájában (http://nfo.arcanum.hu/muzeumi). Mellette böngészhetők az 1861 és 1918 között született országgyűlési dokumentumok, képviselőházi, főrendiházi naplók és irományok – a politikai kultúra és közbeszéd iránt érdeklődők (és legfőképp a nem érdeklődők) okulására (http://mpgy.ogyk.hu), illetve nyolc megyei levéltár (Békés, Budapest, Heves, Nógrád, Pest, Szolnok, Tolna, Vas) több mint 300 kiadványa (http://nfo.arcanum.hu/mltk). A kiadó célja olyan, mindenki számára hozzáférhető digitális közgyűjtemény, azaz „nemzeti könyvtár” megalkotása – további tervként kiegészítve az Irodalomtörténeti, a Nyelvtudományi és a Hadtörténeti Közlemények évfolyamaival –, amellyel óriási méretű, jól böngészhető kulturális javak jönnének létre.
Mindezzel ugrásszerűen növelhető a kutatás hatékonysága, fűzi hozzá Somfay, és olyan jelentőségű adatbázisok jönnének létre a hazai bölcsészek számára is, amilyeneket a természettudósok a nyolcvanas évek óta használnak a maguk kutatási területein. És ez nem kevés. Voltaképp könyvtári forradalom.
origo.hu
Itt vannak Orbán VIktor legújabb bejelentései - élőben a kormányfői rádióinterjú
