Nemzetstratégia

Fehéroroszországban, Lettországban, Magyarországon és Ukrajnában látom a legnagyobb esélyét zavargások kitörésének – jövendölte Dominique Strauss-Kahn. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a BBC-nek nyilatkozva magyarázatul hozzáfűzte, hogy a jelenség ismert Latin-Amerikából, a nyolcvanas–kilencvenes évekből, amikor az IMF-kölcsönök kemény feltételei elleni tüntetések sokszor erőszakba torkolltak. Azt most hagyjuk, hogy e nyilatkozat is szomorú bizonyítéka annak, a nómenklatúra a legutóbbi hatéves országlásával kiíratta hazánkat a közép-európai klubból, és a túlélésért küszködő lúzerországok keleti csoportjába taszította.
Fontosabb, hogy Strauss-Kahn minden miniszterelnöki, pénzügyminiszteri hadoválásnál őszintébb képet adott arról, mit hoz majd a következő néhány hónap.
A mai napig nem tudjuk, mit vállalt a nevünkben Gyurcsány Ferenc és kormánya a gigantikus kölcsönért cserébe, csak az biztos, IMF-hitelt még egyetlen ország sem kapott a miniszterelnöke két szép szeméért. Itthon legutóbb a Bokros-csomag idején tapasztalhattuk meg, mivel is jár, ha a tékozló kormányok efféle segítséghez folyamodnak. Úgy állunk, hogy a valutaalap vezetőin kívül egyedül Gyurcsány és legfőbb bizalmasai ismerik a hitel visszafizetése érdekében megígért súlyos megszorítások sorát. A miniszterelnök pedig ismét azt gondolja: nem szükséges kibontani az igazság minden részletét. Jobb, ha az egyszerű választópolgár csak apránként ismeri meg a „megújítási csomagot” – hogy az ódivatú „reform” és „kiigazítás” helyett az újbeszél legfrissebb leleményével éljünk. Így talán nem Strauss-Kahnnak lesz igaza, és az emberek nem rohannak rögtön a Kossuth térre skalpot gyűjteni.
Aki Gyurcsány Ferenc tegnapi parlamenti ódájából megkísérelte kihámozni, mi következik, okkal érzi azt, hogy fölöslegesen pazarolta az idejét. A kormányfő újfent kioktatta az ellenzéket (ne az elvonásokon sopánkodjanak, hanem mondják meg, hogy akkor kitől vegyenek el pénzt – mintha a kormány teljesítményétől független lenne, hogy hogyan teljesít az ország és mennyi lesz a költségvetés bevétele), majd bejelentette a kisebbségi kormány „nemzetstratégiáját”. E stratégia ezermilliárd forint „átmozgatását” (ez a megújításnál is simogatóbb kifejezés) jelenti majd az adórendszerben. – Kevesebb teher a munkára, több teher a forgalomra és a vagyonra – magyarázta Gyurcsány. A részletekről mindössze annyit mondott, hogy áfaemelés és vagyonadó lesz, illetve megadóztatják és célzottá teszik a családi pótlékot. A részleteket mégis könnyen megfejthetjük: jelképes járulék- és személyi jövedelemadó-csökkentés mellé a családok egy része búcsúzhat a gyerekek után járó állami segítségtől, és visszavonják a 2006-os kampány leglátványosabb húzását, az áfacsökkentést. A miniszterelnök bevallotta, hogy összesen háromszázmilliárd forintot akarnak idén kihúzni a költségvetésből. Összeáll tehát a kép: az agyonsanyargatott középréteg, amely nagyjából azonos azzal a hárommillió emberrel, aki ebben az országban még adót fizet, már nyúlhat is a zsebébe. Ezúttal fejenként százezer forint lesz a számla. Ezért kár volt hetekig konzultálgatni és rendkívüli parlamenti ülést összehívni.
Arról, hogy hogyan szabadulhatnánk ki Fehéroroszország és Ukrajna nyomasztó társaságából, nem sok szó esett. A miniszterelnöktől tudjuk, nem kell elkapkodni a válságkezelést, gazdaságélénkítést. Egyes új rendelkezések majd nyártól, mások a jövő év elejétől lépnek életbe. Eközben Barack Obama új amerikai elnök egy héttel a beiktatása után átvitte a washingtoni képviselőházon a 825 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagtervet. Az persze más, mifelénk, az államcsőd torkában „nemzetstratégia” készül.