Bartha Beatrix úgy döntött, a világ elé tárja történetét. Regénnyé kerekedett interjút adott Lénárt Istvánnak, hogy sorstársai elkerülhessék a hasonló csapdákat. Bizonyos szituációkban nem elég az intelligencia s a jó emberismeret. Bartha Beatrix szép, iskolázott lány, akinek egy dolog nem adatik meg: a szerelem. És harmincöt éves kora környékén annyira átitatja a gyermekáldás iránti sóvárgás, valamint a félelem a kapuzárástól, hogy céltáblájává válik egy házasságszédelgőnek.
A nők szeretetéhségét kihasználó emberi szörnyek pillanatok alatt felismerik azt, aki szeretetteljes kapcsolatra vágyik, és segítik őket az internetes kapcsolatteremtés korlátlan lehetőségei. Beatrix kétségbeesett, őszinte szeretetvágyát felismeri egy vérbeli szélhámos, aki kiváló színészi és ösztönös lélektani képességgel cserkészi be áldozatait. Gyermekorvosnak adja ki magát, akinek meghalni sincs ideje, bejárta fél Európát, három nyelven is anyanyelvi szinten beszél.
És a gyönyörű leány olyannyira akar hinni a férfiban, hogy akkor sem ébred fel gyanúja, amikor nagyon is sántít az álomparti meséje. Nem gondolkodik el azon, hogyan tud egy sztárorvos éjszakákat mobilon átkarattyolni, ha annyi helyen dolgozik. Miért vár olyan sokáig a személyes megismerkedéssel? És hogy van az, hogy mindig éppen az az angol szó nem jut eszébe, amit a lány megkérdez tőle? Amikor a szélhámos meggyőződik arról, hogy a hinni akarás tökéletesen eluralkodott az áldozaton, elküldi a fényképét, amelynek láttán egy idősebb barátnő valami miatt nyomban gyanút fog, hiszen nem így képzeli el a világhírű gyermekorvost. Aztán jön a személyes találkozás, amikor a kamu kérő cinkosok segítségével konkrétumokkal is hihetővé teszi, hogy ő igenis az, akinek magát mondja. Elkápráztatja a leányt, nem hagyja rajta eluralkodni az első csalódást, ami a nem túl előnyös külső miatt fogja el. A következő fázis: a hinni akaró lányt elszigetelni mindenkitől, akit korábban szeretett, különös tekintettel a gyanakvóbb barátokra. Az áldozat hosszú ideig amiatt sem gyanakszik, hogy a gazdag orvosnál soha sincs pénz, hogy a közös házukra való előleget is ő állja. Az ébredésig, ami után az áldozatok közül először neki, Beatrixnak van lelki ereje, hogy nyilvánosan szembenézzen saját hiszékenységével, amin nincs semmi szégyellnivaló. És segíti a rendőrséget abban, hogy kézre kerüljön a csaló, akiről kiderül: komoly, nagy összegű sikkasztásért is körözik évek óta.
Ennél többet elárulni egy regényről nem illik. Az interjúregényt az alany és a riporter remek lélektani érzékkel formálja meg. A történet amellett, hogy maradandó élményt nyújt, hiszen együtt érzünk a lánnyal, drukkolunk neki, XXI. századi életünknek is hű tükre. A mai magyarországi közbiztonság elégtelensége mellett attól háborodik fel legjobban az olvasó, hogy a negatív hőst a bíróság szinte csak az anyagi károkozás miatt juttatja rács mögé. A Kamu kérő sokkoló figyelmeztetése ettől még erősebb: úgy tűnik, az újfajta kapcsolatteremtési lehetőségek: az internet és a különféle barátkeresők aranybányái az emberi szörnyeknek.
(Bartha Beatrix–Lénárt István: Kamu kérő, interjúregény, Műegyetem Kiadó, Vox Nova Produkció, 314 oldal, 2499 Ft.)
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
