Irán az iszlám forradalom harmincadik évfordulóját egy saját készítésű műhold Föld körüli pályára juttatásával ünnepelte. Erődemonstrációnak szánták ezt a lépést?
– A technológiai fejlettségünk demonstrációja, de nem a katonai erőnké. A Bush-kormányzat rendszeresen így magyarázta a lépéseinket, de ez nem igaz. A békéről szólt az az esemény, s arról, hogy jogunk van a fejlett technológia használatára. Ezen a héten találkoznak Bécsben a nemzetközi közösség képviselői, hogy a világűrről beszéljenek, és persze az iráni kísérlettel is foglalkozni fognak. Azt az álláspontot fogjuk képviselni, amelyet eddig is minden esetben, hogy a világűrt csak békés célra szabad felhasználni. Minden államnak joga van a földjét és a világűrt békés célok érdekében hasznosítani. Irán és más, hasonlóan békés államok mindig is szemben álltak az Egyesült Államokkal, amely hadi szempontból aknázná ki az űr lehetőségeit.
– Az atomsorompó-egyezmény az atombomba létrehozásának tiltása mellett a nukleáris energia békés célú felhasználását támogatja. Önök ezt aláírták, ám mégsem élhetnek ezzel a joggal. Tervezik, hogy kilépnek az egyezményből?
– Az egyezményt még az 1979-es iszlám forradalom előtt írtuk alá, így a változás után természetesen felülvizsgáltunk minden megállapodást, amelyet a sah rezsimje kötött. Úgy döntöttünk, hogy tartjuk magunkat az aláírt szerződéshez, annak ellenére, hogy az egy meglehetősen diszkriminatív megállapodás. Az atomsorompó-egyezmény felsorol öt országot, amelynek van és lehet atombombája, a többiektől ezt a jogot megvonja. Ezért új szerződést kell létrehoznunk, amely a világ összes országát felszólítja a nukleáris arzenál megsemmisítésére. Attól tartanak Washingtonban, hogy ez a megállapodás megszületik, mivel nem akarják leszerelni atomfegyvereiket. Bár az atomsorompó-egyezmény aláírásából semmi előnyünk nem származott, tartjuk magunkat a megállapodáshoz, hiszen nincs más szerződés ebben a témában, ezt pedig mindenki aláírta Izraelen, Pakisztánon, Indián és Észak-Koreán kívül. Persze az öt nukleáris állam majdnem negyven éve nem teljesíti a leszerelési kötelezettségét. A Bush-kormányzat abban bízott, hogy Irán az őt ért sérelmek miatt esetleg kilép az egyezményből, és kiutasítja a NAÜ ellenőreit, ám Teherán nem tette meg ezt a szívességet, Bush álma pedig rémálommá változott. Az atomfegyverek leszerelése Irán egyik alapelve, amelytől nem tágít. Szaddám Huszein Irakja vegyi fegyverekkel támadott ellenünk, és bár képesek lettünk volna ugyanígy válaszolni, nem tettük, hiszen ez ugyancsak az iszlám forradalom egyik alapelve. Nem gazdasági előnyökért csináltuk a forradalmat, hanem épp ezekért az elvekért. Izraellel kapcsolatban is ezen elvek mentén vannak gondjaink.
– Pontosan mire gondol?
– Mi az agresszió, az apartheid, a rasszizmus, az elnyomás ellen küzdünk. A forradalom győzelme után készek voltunk bármely országgal, így az Egyesült Államokkal is diplomáciai kapcsolatra lépni, bármit is tett Irán ellen korábban. Ám soha nem voltunk hajlandók tárgyalni a rasszista politikát folytató Dél-Afrikával, vagy a cionista izraeli rezsimmel. Az általuk képviselt elvek teljesen szemben állnak az iráni értékekkel. Miután a fajüldöző politika megbukott Dél-Afrikában, felvettük velük a kapcsolatot, amely máig kiválóan működik. Ugyanez a helyzet a cionizmussal is. Ez az elmélet az emberi természettel ellentétes, azt mondja, hogy több ezer évvel ezelőtt nekünk ígértek egy bizonyos földet, ezért azt el kell foglalnunk, és oda kell költöznünk minél többen. A mi legfelső vezetőnk, Ali Hamenei ajatollah azt mondta, ha abban az országban a zsidók, mozlimok és keresztények közösen megállapodnának egy népszavazás megtartásában, azt mi támogatnánk. Ezért vagyok nagyon büszke arra az előrehaladásra, amelyet Irán megvalósított a forradalom óta.
– Tart-e attól, hogy a nukleáris szembenállás háborút eredményezhet Izraellel?
– Ami Gázában történt, az egész világot figyelmeztette, mire számíthat Izraeltől. Az egész világon minden békeszerető ember felháborodott az ottani tragédia miatt, és a bűnösöket a törvényszék elé próbálja állítani. Emellett Irán nagyon erős ország. Minden nukleáris intézményünk a NAÜ 24 órás megfigyelése alatt áll, hetente jönnek hozzánk ellenőrök, ám ha Izrael csapást mérne valamelyik ilyen létesítményünkre, ezt beszüntetnénk. Akkor az egész világ láthatná, ki a felelős ezért. Egy ilyen támadás nagyon kemény választ váltana ki. Nem érnének vele semmit, hiszen iráni fejlesztésekről van szó, nem külföldiek dolgoznak az atomprogramon. Ha lebombáznák, újjáépítenénk, és folytatnánk a fejlesztést.
– A müncheni konferencián Ali Laridzsáni külügyminiszter kemény szavakkal bírálta az Obama-adminisztrációt. Miért zárják be az ajtót a békülés lehetősége előtt?
– Valójában Laridzsáni üdvözölte az amerikai változásokat, és nagyon bízunk abban, hogy Obama megválasztásával valóban a változtatásra szavaztak az amerikaiak. Obamának nincs más lehetősége, mint tisztelni a világ többi nemzetét. Nem katonai erőfitogtatással kell politizálnia, erről beszélt a külügyminiszter. Az amerikai diplomáciai nyelv sértő volt mindenkire nézve, ezeket Obamának valahogy jóvá kell tennie. Mikor az amerikai elnököt megválasztották, a mi elnökünk üdvözletét küldte neki. Obama nem válaszolt az üzenetre.
– Irán segítene-e Európának, hogy feloldja orosz gázfüggőségét?
– Nagyon komoly tárgyalások folynak ebben az ügyben, egy osztrák társasággal már keretmegállapodást is aláírtunk. Az iráni gáz meg fogja találni az útját Európába, ahogy keletre, Indiába és Pakisztánba is. Európa számára is fontosabb lenne erről beszélni, s nem folyton a nukleáris témát feszegetni. Irán megoldhatná az energiagondokat, ahogy a regionális biztonsági helyzeten is javíthatna.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
