Újratervezés

„A következő lehetőségnél forduljon balra!” „Még száz méter a célig.” Az utóbbi évek technológiai fejlődése folytán ma már kevesen vannak, akik ne tudnák, hogy a fenti idézet egy GPS-készüléktől származik. E berendezés gyakran megkönnyíti az autós tájékozódást, néha viszont komikusnak tetsző hibákat követ el. Akadnak, akiknek az a munkájuk, hogy minél kevesebb ilyen hiba okozzon bosszúságot.

Sztrádáktól ösvényekig
Bár az autós navigáció szoftverkínálata az elmúlt évben gazdagodott, illetve némiképp átrendeződött a PDA-kat (Personal Digital Assistant = személyes digitális asszisztens), a kézi számítógépeket gyártó cégek szoftveres háttere, Magyarországon még mindig a Nav N Go által fejlesztett iGO az egyik legközismertebb digitális útikalauz. A program népszerűségét mutatja, hogy hazánkban nem hivatalos számítások szerint ma minden második iGO illegális. A vám- és pénzügyőrség január közepén például szolnoki és veszprémi üzletekben (!) foglalt le megtévesztő változatokat, amelyek valójában az iGO My way 2006-os tört verziót tartalmazták. A hazai fejlesztésű navigációs szoftver ugyanakkor jelentős módosulásokon ment át a kezdetek óta: az eleinte kétdimenziós térképek ma már háromdimenziós változatban is hozzáférhetők, méghozzá egész Európában és több más kontinensen. Az iGO–8 programverzióban nem is igazán a Parlament vagy a Lánchíd szép digitális látképe jelent hasznos információt, inkább a hajmeresztően bonyolult, többszintes közlekedési csomópontok átvészelését segíti a térbeli megjelenítés. A számos apró felhasználóbarát javításon, vizuális tuningon kívül a legfrissebb, a legális példánnyal rendelkezők számára hamarosan internetről is letölthető 8.3-as iGO már itthon is TMC-kompatibilis, azaz képes időben értesíteni a felhasználót a honi utakon beálló dugókról, egyéb közlekedési információkról. Mutatja az útjelző táblákat, illetve kinagyítja a fontosabb utcaneveket – megkönnyítve a manővereket. Az új verzió ezen túlmenően kisebb memóriaigényű, így bővült a támogatott PDA-k köre is.
Akik az erdőben sem szabadulnak meg digitális személyi titkáruktól, azoknak jó szívvel ajánlhatunk egy ingyenes navigációs programot, amely lehetővé teszi, hogy a nagyszerű közösségi munkának köszönhetően egyre bővülő tartalom eljusson a természetjárókhoz. A Russa program ingyenes (freeware) változatával kitűnően használhatók a www.turistautak.hu, illetve az Openmaps.eu nonprofit térképes portálokról – regisztrációt követően – letölthető, tájegységek szerint alkalmazható turistatérképek. Méghozzá nem csupán magyarországi anyagok, hanem például az erdélyi hegymászások, falujárások, műemlékkutatások szerelmeseinek kincset érő túratérképek is, amelyeken a program útvonaltervezésre és a kalandozás részletes adatainak megjelenítésére is képes. A dokumentumokat folyamatos terepbejárásokkal, lelkes önkéntesek segítségével készítik, finomítják a magyar szakemberek, akiknek feltett szándékuk, hogy olyan térképeket tegyenek közzé, amelyek tartalmaznak „minden vonalat az autósztrádáktól az ösvényekig, minden felületet az erdőktől az épületekig (mint például kastélyok vagy akár bevásárlóközpontok) és minden pontot a határátkelőktől a forrásokig, bankautomatákig”. Mi az Erdélyi-érchegység digitális túratérképét használtuk nemrég – és a hó alatt rejtőző ösvényeken, a vár- és templomromok labirintusában sem tudtunk eltévedni PDA-nkkal a kezünkben. De azért az sem árt, ha csillogó digitális mitfahrerünk mellett rendelkezünk hagyományos tájékozódási érzékkel is. (M. G.)

Egy húzós napon megcsináltam Füzesabonyt – mondja Molnár Péter térképész, a Nav N Go leányvállalataként működő Top-Map Zrt. munkatársa, miközben Hyundai Tucson terepjárójával félreáll az út szélén, és elektronikus tollal feljegyzéseket készít az ölében tartott táblaszámítógép érintőképernyőjén. Budapesten autózunk, térképészeti felmérést végzünk. Molnár napi nyolc órában vezet szerte az országban, a valóság és a digitális térkép adatai közötti eltérésekre, hibákra vadászik. A Top-Map a világ húsz országában állít elő elektronikus térképeket, amelyeket a műholdas globális helymeghatározó rendszer (GPS) jeleit érzékelő navigációs berendezések használnak. Hazánkban és Romániában egyedül dolgozik, Európa többi részén és Dél-Amerikában pedig helyi cégekkel együttműködve.
Az ilyen térképek alapjait a hagyományos papír térképek digitalizálásával alkotják meg, de ez így önmagában még alkalmatlan navigációs célra.
– Ezek a papír térképek a mi szemünkkel nézve gyakran nem elég pontosak. Ennek az az oka, hogy ott az átláthatóságnak, az egyértelműségnek mások a szempontjai, mint a mi esetünkben, ahol a távolságoknak tökéletesen pontosaknak kell lenniük – mondja Siegler Ádám, a Top-Map projektvezetője. – A GPS a pontos helyzetünket mutatja a térképen, így csak akkor használható, ha méretarányos a térkép.
Az első lépés tehát a digitalizált térképek geometriai hibáinak kijavítása, amelyhez általában torzításmentes légi fotókat (ortofotókat), illetve műholdas képeket használnak. Kissé meglepő módon a fényképek feldolgozása még napjainkban sem automatikus képelemző módszerekkel, hanem „kézzel” történik. A térképészek a számítógép képernyőjén berajzolják az utak vonalait a térképre. Eközben időnként el kell térniük a valóságtól, mert különben rossz utasítást adna a navigációs rendszer. Gyakran megesik például, hogy egy főútvonal két oldalán a keresztutcák nem pontosan szemben vannak egymással, hanem fél–egy méterrel elcsúsztatva. Ez gyakran a múltban ott állt nagy ház miatt alakult így, ma már azonban nincs gyakorlati jelentősége, az autósok pedig alig érzékelik a különbséget, amikor keresztülhajtanak a főúton. Ha túlzott pontossággal rajzolnák meg a térképet, a program nem arra utasítaná a sofőrt, hogy hajtson keresztül az úton, hanem hogy kanyarodjon balra, majd hirtelen jobbra. Az összezavart autós eközben jó eséllyel elvétené az utcát. A rajzolás végeztével létrejön tehát a valóságot pontosan megjelenítő ábra, de a navigációs térkép még mindig használhatatlan.
– Fel kell okosítanunk a térképet – mondja Siegler. – Ismernie kell a KRESZ-szabályokat, különbséget kell tennie a főutak és a mellékutcák között, és tudnia kell a korlátozásokról. Melyik út egyirányú (és milyen irányba), merre szabad kanyarodni egy kereszteződésben, melyik utca van lezárva a forgalom elől, van-e sebességkorlátozás az adott szakaszon, és milyen az út burkolata.
Így hatalmas adattömb jön létre, amelyet optimálisan kell rendszerezni, hogy mérete ne haladja meg a készülékek kapacitását. A térkép tehát adatok összessége, amelyeket a GPS-készülékben működő program összetett algoritmusa arra használ, hogy kiválassza számunkra az optimális útvonalat. Ennek jellemzőit mi is befolyásolhatjuk. A szoftver meg tudja határozni a legrövidebb, a leggyorsabb (amely a sebességkorlátozások miatt nem mindig a legrövidebb), de a leggazdaságosabb útvonalat is. Napjainkban már annyi autós használ ilyen navigációs készüléket, hogy ez hatással lehet a többség által követett közlekedési szabályokra is. Addig szinte ismeretlen útvonalak válhatnak népszerűvé, és forgalmas utcák ürülhetnek ki, ha valamilyen okból a GPS nem ajánlja őket az LCD képernyőt figyelő autósoknak.
– A kollégáimmal szoktunk viccelődni azon, hogy elnépteleníthetnénk a saját utcánkat, de természetesen ezzel nem élünk vissza – nevet Siegler Ádám. A városok közlekedési felépítését veszik figyelembe az útvonalak meghatározásánál. E szoftverek elsősorban azoknak készülnek, akik nem ismerik az adott várost, emiatt gyakran kapnak olyan kritikát, hogy valaki ismer egy sokkal jobb útvonalat A és B pont között, amely igaz, hogy fekvőrendőrökkel zsúfolt mellékutcákon vezet végig, de gyorsabb, mert kevesen használják. Ilyen zegzugos utakon azonban az eltévedés veszélye is nagyobb, ezért a program inkább a főutakat részesíti előnyben, még akkor is, ha mondjuk a budapesti Nagykörúton vagy az Andrássy úton valószínűbb a dugó.
A városok közlekedési szabályai folyamatosan változnak, így még a legkörültekintőbben megrajzolt térképek is elavulnak idővel, folyamatosan frissíteni kell őket. A digitális térképek karbantartásának legfontosabb módja az autós felmérés. Molnár Péter és munkatársai időről időre végigjárják az ország útjait, utcáit. Az autójukban elhelyezett GPS-vevő rögzíti az útvonalukat, ők pedig feljegyzik a legutóbbi bejárásuk óta észlelt forgalmi változásokat. Hasonló adatgyűjtést több cég is végez hazánkban, amelyek egymás vetélytársai.
– Négy-öt évente szeretnénk újra eljutni mindenhova – mondja Molnár Péter. Az összes forgalmi szabályra és a házszámozásra is kiterjedő felmérésből naponta nyolcvan kilométerrel is el lehet készülni. Ez egy nagyobb község vagy kisebb város teljes úthálózatának felel meg. Autópályákon a kocsiba épített videokamera rögzíti a teljes utat, és a felvett képet értékelik ki utólag. Molnár elmondta, hogy nemrég a térképhez képest harminc-negyven változást talált a fővárosi ötödik, hatodik és hetedik kerületekben autózva.
Bármennyire igyekeznek is a térképészek, hogy frissen tartsák a térképeket, az útvonaltervezők legnagyobb hiányossága az volt a múltban, hogy nem vették figyelembe az utak járhatóságát befolyásoló, előre megjósolhatatlan eseményeket, főként a baleseteket, az időszakos útlezárásokat és a torlódásokat. Erre jelenthet gyógyírt egy rádiófrekvencián működő információs rendszer, ismert angol rövidítéssel a TMC (Traffic Message Channel). Tavaly óta hazánkban is működik ez a hálózat, amely igen gyorsan tudja értesíteni az erre alkalmas GPS-készülékeket a forgalmat befolyásoló történésekről. A szoftver pedig, felhasználva az új adatokat, újra tudja tervezni az ajánlott útvonalat. A TMC-n sugárzott adatok részben a Fővinformtól és az Útinformtól származnak, de a nagyobb csomópontokon forgalomfigyelő kamerákat is elhelyeztek, amelyek képein algoritmus számolja az autókat. Néhol úgynevezett hurokdetektorok vannak az aszfaltba építve, amelyek érzékelik a rajtuk áthaladó gépkocsikat. A TMC fejlesztése mellett az útvonaltervezők ma már nemcsak az autósokra, hanem a gyalogosokra is figyelnek. Külföldet járó turistáknak igen hasznos lehet, ha szoftver segíti gyalogos városnéző túráik megszervezését. Várhatóan még az idén megjelenik az első magyar program, amelyet használva az utazók GPS-jelek vételére alkalmas kézi számítógép segítségével tájékozódhatnak Budapesten. Amint megérkeznek egy látnivalóhoz, a tenyérszámítógép digitális útikönyvvé változik, és képernyőjén az előttük álló épület története tűnik föl.