Koszovóban a függetlenség kikiáltása után sem állt meg az élet. Az utcákon sétálva ellentmondásos kép tárul a járókelők elé, ugyanis a mérhetetlen nyomor ellenére jól látszik, hogy van egy réteg, amely egyre jobban él Pristinában. Minthogy az is megfigyelhető, hogy a külföldi újságok híradásai ellenére Koszovó nem vált a Nyugat-Európában leselejtezett autók lerakatává. Az azonban mindenkinek feltűnhet, hogy jó üzletnek számít autómosót üzemeltetni. Az úton- útfélen olvasható „Auto larje”, azaz autómosók elszaporodásának ugyanakkor egyetlen oka van, viszonylag kevés a jó minőségű betonút. A belvárost leszámítva egy kiadós esőt követően még a fővárosban is nehezen lehet közlekedni.
A szemmel látható nyomor ellenére az emberek bizakodók, többségük pedig a napi politikai botrányok tudatában is túlzottan bízik saját kormányában. Hasim Thaqi miniszterelnök neve hívó szó Koszovóban, és a kormányfő személye összeforrt a pristinai függetlenséggel. Thaqi egyébként tudatában van személyének felértékelődésével, és egy rutinos popsztár könnyedségével kezeli a helyi médiát. Tévészereplései alkalmával az albánul nem értők számára is jól látszik, hogy a miniszterelnök jól felépített imázsával minden lehetőséget megragad, hogy lenyűgözze közönségét. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik vezetőjéből miniszterelnökké megválasztott Thaqi épp ezért szeret adni a formaságokra, és kifejezetten kényes az öltözködésére.
Koszovóban járva azonban nem mehetünk el amellett, hogy a lakosság többsége a létminimum környékén, vagy az alatt, egyik napról a másikra tengődik. Az átlagos havi fizetés – már ha valakinek sikerül munkához jutnia a több mint 50 százalékos munkanélküliség mellett – alig éri el a 150 eurót. Lapunk kérdésére több pristinai is elpanaszolta, hogy egy fizetésből képtelenség megélni. Az általános és középiskolai tanárok havi keresete épphogy 150 euró, míg egy diplomás orvos is mindössze 250 eurót visz haza. Ilyen bevételi források közepette pedig egy pristinai albérlet havi 200 eurós átlagköltsége megfizethetetlen. Az emberek többsége ezért úgy védekezik, hogy az igen népszerű feketemunka és csempészet mellett ameddig csak lehet, a családjával él, és a fiatalok nemigen követik az EU-ban slágernek számító egyedülálló életformát. A család intézménye amúgy is nagyon fontos a nem különösebben vallásos, ám többségében mozlimok lakta Koszovóban. A lakosság többsége fiatal, sokan az 1999-es háborút követően születtek, egy családban pedig nem ritka a négy-öt gyerek.
A lakosság körében uralkodó általános eufória ellenére a függetlenség nem kovácsolta egységgé a parlamenti pártokat. Az UCK hőseként számon tartott, a legnagyobb ellenzéki pártot, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) vezető, a médiában sikeresen ellehetetlenített Ramush Haradinaj szerint a Thaqi-kabinet az elmúlt egy év során számtalan fontos, az önálló államiságot garantáló intézkedést mulasztott el. Így csak két hete hozta létre a nemzeti titkosszolgálatot, s késik az állampolgári jogokat biztosító intézmények felállítása is. Az egykori koszovói hip-hop sztárból kormányszóvivővé kinevezett Memli Krasniqi szerint a csúszást ezen hivatalok vezetőinek körültekintő kiválasztása okozta.
origo.hu
Lebukott a hamis euróval fizető férfi
