Aszad találkozna Obamával

Kész találkozni Barack Obama amerikai elnökkel Basár el-Aszad szíriai államfő – derült ki az olasz Reppublica napilapnak adott interjúból. Aszad egyúttal közölte, kész közvetíteni Irán és a Nyugat között. Basár el-Aszad szerint Irán „fontos ország, akár szeretik, akár nem”, így tárgyalni kell vele. Méltatta a térségbeli rendezés során Franciaország és Törökország egyre növekvő szerepét, ám szerinte egyedül az Egyesült Államok képes arra, hogy Izraelre nyomást gyakoroljon. Aszad elárulta, a gázai háborút megelőzően Ehud Olmert izraeli miniszterelnök lényegében elfogadta, hogy kivonulnak a Golan-fennsíkról.
Nagy kérdés, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e eredményt elérni a keményvonalas izraeli kormánynál. Bár nemzetközileg Izrael imázsa a gázai háború óta igencsak rossz, nemrég lapunk kérdésére egy uniós tisztviselő elmondta, a tetteik alapján fogják megítélni Izraelt, s nem az előzetes véleményekre hallgatnak. Valószínűleg ezt próbálja hangsúlyozni majd Benjamin Netanjahu is, mikor nyugati tisztviselőkkel tárgyal. A Jerusalem Post szerint azonban a leendő miniszterelnök többet fog kérni Obamától, mint Olmert egykor George Bushtól. Netanjahu Irán féken tartását is várja Amerikától, a szuperhatalom pedig cserébe elvárhatja az izraeliek segítségét tárgyalásos terveihez. Ez azt jelenti, hogy Izraelnek el kellene fogadnia az Arab Liga béketervét – amely az 1967-ben megszállt területekről való izraeli kivonulást ír elő –, nyilván annak kicsiny módosításával, mondjuk a határok kitolásával vagy biztosítékok kérésével Izrael zsidó jellegéről. Egy ilyen megállapodás elméletileg a „szuperhéja” Avigdor Liberman számára is elfogadható, főként azért, mert a végrehajtás és a megállapodás nem ugyanaz, éveken át lehet még technikai akadályok miatt felfüggeszteni a folyamatot. Az Egyesült Államok is folytathatná tárgyalásait a szomszédos arab államokkal, mint például Szíriával, valamint megnyílna az út Irán felé.
Teherán az AP hírügynökség szerint megkapja a tervezett
Sz–300-as légvédelmi rendszert Oroszországtól, s bár az erről szóló szerződést már két éve aláírták, egyelőre nem szállították le a Közel-Kelet erőviszonyait átalakítani képes fegyvereket. Orosz források szerint Moszkva egyelőre kivár, s egy ideig nem is fogja elküldeni a rakétákat, a Jane’s International Defence Review brit biztonságpolitikai szakfolyóirat azonban úgy tudja, Irán már birtokában van négy korai változatú Sz–300-asnak.