Elmozdulás Baszkföldön?

Vasárnap a spanyol állam két országrészében – Galíciában és Baszkföldön – is az urnákhoz járulnak a választók a tartományi választásokon, melyek az országos politikát is nagyban befolyásolhatják.

Galíciában, de Baszkföldön is nagyon szoros eredmények várhatók, de az előbbiben egyelőre úgy fest, hogy a helyi Néppárt (PpdG) talán nyer, és ezzel visszaszerzi a szocialista mérsékelt nacionalista koalíciótól a négy évvel ezelőtt elvesztett hagyományosan jobboldali bástyát. Mariano Rajoy, a néppárti elnök azért is tekinti szívügyének a sikert, mert ez a szűkebb pátriája.
Azonban mint harminc éve, a spanyol alkotmány elfogadása óta mindig, most is Baszkföldön a legnagyobb a tét. A 2007-es helyhatósági választásokon és az ETA legutóbbi tűzszünete alatt és után viszont véget ért a tíz éve tartó patthelyzet, mert megbomlott az eddigi erőegyensúly. Az elemzők négy forgatókönyvet tartanak lehetségesnek, köztük a felmérések eredményei szerint a megkérdezettek többsége a mérsékelt nacionalisták (PNV) és a szocialisták (PSE) közös kormányzását kívánja, de az sem kizárt, hogy ha az utóbbiak nyernek, akár kisebbségben is vállalják a kormányzást. A tizenegy éve kormányzó Juan José Ibarretxe sokat vesztett nacionalista lendületéből, és a kampányban sikerének nevezte, hogy a világválság Spanyolországban eddig Baszkföldet kímélte meg.
A radikális baloldal 1979 óta először nem vehet részt a helyi voksoláson, a baszk függetlenségért harcoló fegyveres szervezet, az ETA politikai csalásnak, sőt antidemokratikusnak nevezte a választásokat.