Kabdebó hűsége és kétszívűsége

Sokhúrú megemlékezésfolyam áll a Pannon Tükör idei első számának középpontjában az írországi magyar író, Kabdebó Tamás hetvenötödik születésnapja alkalmából. Legmerészebb ívű az a kesernyés hangulatú esszé, amelyben Péntek Imre költő, a lap főszerkesztője, Kabdebó Tamás 75 című elbeszéléskötetének szerkesztője hajszálpontos arcképet fest arról, akit Pomogáts Béla a „kaland és nosztalgia” írójának nevez. Az esszé egyik paradoxonja, hogy Péntek Imre szerint egyszerre jellemzi Kabdebó Tamást a hűség és a kétszívűség. Kabdebó választott új hazájában, Írországban úgy növesztett maga köré nemzeti azonosságtudatot, hogy megtartotta magyar identitását. Két nagyszabású művet emel ki az esszéíró az életműből, a Minden idők és a Danubius Danubia című nagyregényt. Aki olvasott Kabdebó Tamástól, valóban soha nem felejti, és ezer közül is ráismer az író stílusára. Jókai Mór enciklopédikus tudása, Kemény Zsigmond filozofikus látása lehetnének rokonai. Úgy kísérletezik a formával, hogy valódi élmények, 1956 forradalma, a szökés, az angliai, írországi kalandok teszik prózájának szövetét életessé. Szövegeinek esszészerűségébe belefér az elbűvölő mese és a lenyűgöző ismeretek halmaza. Kabdebó Tamás magyar regényeiben, írországi vonatkozású történeti munkáival az irodalom legrégibb, legnemesebb küldetését teljesíti: gyönyörködtet és használ. Péntek Imre, a költő vállalja annak kimondását, amire irodalmárok ritkán vállalkoznak, legfeljebb a tévedés kockázatát vállaló írók, költők. Szerinte a mai kanonizált, (ál)posztmodernista alkotók nagy része kiesik majd a feledés rostáján, s helyettük a második évezred vége felé olyan írók, költők képviselik majd a magyar irodalmat, akikről most alig esik irodalomtörténészi szó. Többek között Kabdebó Tamásra gondol.
Az összképet árnyalják Sobor Antal visszaemlékezései és Kelemen Gyula esszéje Kabdebó megzenésített verseiről. És egy nagyszerű, sodró lendületű Kabdebó-elbeszélés, a Gizella és Ingrid. A megemlékezésblokk mellett a Pannon Tükör hű a Péntek Imre teremtette arculathoz, amelyben fontos szerepet kap a Muravidék.
(Pannon Tükör, kulturális folyóirat, Zalaegerszeg, 2009/1.)