Nem elég érett az eurózóna ahhoz, hogy legyőzze a válságot – jelentette ki egy német lapban az euró és az egységes belső piac atyja, az Európai Bizottság volt elnöke, aki roppant pesszimista képet festett a közös európai valuta jövőjéről. Jacques Delors véleménye szerint a tagállamok eltérő gazdasági és kulturális fejlődése szétdarabolja az eurózónát. – Könnyen el tudom képzelni, hogy az erősebb tagállamok nyomást gyakorolnak majd a gyengébbekre, hogy jobb gazdaságpolitikát folytassanak, vagy hagyják el a közös valutát – fogalmazott a Capital című havilapnak Delors, aki hangsúlyozta: ha a tagállamok nem tartják magukat azokhoz az alapelvekhez, amelyek az eddiginél jóval mélyebb párbeszédet írnának elő, akkor nagyon borúlátók lehetünk az euró jövőjét illetően. A volt francia pénzügyminiszter szerint a nemzeti piacok védelme előtérbe került az unióban, és ez végzetesen szétforgácsolhatja az egységes belső piacot.
Hazánkban eközben erősen megoszlanak a vélemények az eurócsatlakozás mikéntjéről. – A kormányzat elmúlt hét évben nyújtott gazdaságpolitikai teljesítménye jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a forintnak ma tarthatatlanul labilis árfolyama van – nyilatkozta lapunknak Lentner Csaba közgazdászprofesszor, aki a közös valuta azonnali bevezetése mellett van. A szakember szerint a hazai fizetőeszköz tarthatatlan helyzete egy úgynevezett kényszer-euróbevezetést tenne szükségessé, ami oka-fogyottá teszi az euró előszobájának tekintett ERM-II. rendszerben eltöltött kétéves várakozási időt. A közgazdász úgy látja, a forintválság miatt úgy is bevezethetnénk a közös valutát, hogy az ne járjon együtt a teljes jogú euróövezeti csatlakozással. Lentner hangsúlyozta: ha a megszokott úton vezetjük be az eurót, ahhoz stabil forintárfolyam és jó költségvetési fegyelem kell, amit a jelenlegi kormány és jegybank nem tud elérni. Az elmúlt két hónapban például a forint árfolyamváltozása az euróhoz képest több mint húsz százalék volt, tavaly június óta nemzeti valutánk a 240-es és 320 forintos szint között hullámzott.
Lentner Csaba szerint most a legfontosabb cél az, hogy ne szaladhasson el a forint/euró árfolyam a 350-es vagy akár a 400-as szintig, mivel ez a hazai ingatlanok és a bankbetétek értékét is veszélyesen lecsökkenti. A közgazdász szerint a jegybank csekély hatásfokkal képes beavatkozni a forint védelmében, bármilyen lépéssel eddig is csak rövid ideig tartó erősödést tudott kiváltani, sőt azzal, hogy késve jelezte a pénzügyi válságot és eltörölte az árfolyam sávhatárait, óriási szakmai hibát vétett.
Róna Péter közgazdász szerint egyáltalán nem érdemes mindenáron sürgetni a gyors csatlakozást, mert a jelenlegi kaotikus gazdasági helyzetben nem állapítható meg, hogy milyen lenne a helyes árfolyam. Egy rossz átváltási arány ugyanakkor katasztrofális következményekkel járhat az eurót bevezető ország számára. A szakember lapunknak hangsúlyozta: amennyiben túl erős árfolyamon csatlakozunk, akkor a devizaadósok és a nyugdíjasok ugyan jól járnak, a gazdasági versenyképesség terén azonban sokat veszítünk. A foglalkoztatás tovább csökkenne, és a fejlődés még a legjobb esetben is csak egy helyben toporogna. Ha viszont túl gyenge árfolyam mellett lépünk be az euróövezetbe, akkor komoly inflációval kell szembenéznünk, és a hazai megtakarítások sokat veszítenek értékükből. Róna figyelmeztetett, hogy a Gyurcsány-kormány hibát vétett, amikor jelezte, hogy az euró előszobájában eltöltött időt két évről egyre csökkentené le, ez az idő ugyanis túl kevés lenne az árfolyam-ingadozások elcsitulásához. – Nem véletlen, hogy Brüsszelben nem fogadták el a rövidített csatlakozásra vonatkozó magyar érvelést – mondta a közgazdász.
origo.hu
Egy X. kerületi iskolát fenyegetett meg robbantással egy kisfiú
