Kína kormánya volt eddig a világ egyik legmegbízhatóbb irányító szerve, az ígéreteit minden alkalommal betartotta, emlékezzünk csak az olimpiára vagy a mindig teljesített ötéves tervekre. A gond a statisztikákkal van. Kína képes lehet most is kimutatni a nyolcszázalékos GDP-bővülést, de ez nem jelenti azt, hogy valóban annyival többől gazdálkodhat, mert senki sem tudja ellenőrizni az adatokat. A kijelentés inkább arról tanúskodik, hogy az ázsiai birodalmat nagyon súlyosan érinti a világgazdasági válság.
Rengeteg kutató, köztük a néhai Samuel Huntington is megírta, hogy Kína a jövő nagyhatalma, amely versenyre fog kelni a nyugatiakkal, elsősorban az Egyesült Államokkal. A helyzet azonban most az, hogy Kína főként nem versenyez, hanem együttműködik Amerikával, ha a tengerentúlon buknak, úgy a Sárga-folyó mentén is zűrzavar van. Kína ugyanis mindent elvégez, amelyet emberi erővel lehetséges, mondhatni a világ teljes iparcikktermelése ott történik. Egyszerűen azért, mert olcsóbb, mint Európában vagy Amerikában. Az eszközöket azonban nem helyben veszik meg, hanem a gazdagabb régiókban, így például Magyarországon, ahol a fizetőképes kereslet drámai visszaesése következtében egyre kevesebb tévére és műanyag kulcstartóra lesz szükség. Kína az európai vezetők protekcionista gazdaságpolitikát támogató kijelentéseit olyan erélyesen utasította vissza, mintha hadüzenetet kapott volna.
A következő idők célkitűzése így a további gazdasági nyitás, a belső fogyasztás erősítése, ehhez pedig a lakosság béreinek növelése szükséges, valamint a mezőgazdaságból élő hatalmas tömegeket pénzhez kell juttatni. A kínai kormány a tavalyi büdzsé éves hiányát 950 milliárd jüanban (139 milliárd dollárban) határozta meg, ez pedig hat évtizedes rekord. A válságból való kilábalásnak egyelőre nincs jele, az említett módosításokat pedig nem egyszerű bevezetni, mivel itt több száz millió falusi gondolkodását kellene megváltoztatni. A nagyon szegény vidékek lakossága általában félreteszi kevéske pénzét, hogy időskorára maradjon valamennyi, mivel a szociális ellátás szinte nem is létezik a birodalomban. Peking számára nincs meghátrálás, a lassuló gazdaság nagyon súlyos szociális problémákat okozhat az országban, több tíz millió ember válhat nincstelenné, ez pedig akár robbanáshoz is vezethet.
Békülés a szorosban. Peking kész tárgyalni Tajvannal a Kína szárazföldi része és a sziget közötti megbékélést szolgáló politikai és katonai kérdésekről – jelentette ki a kínai kormányfő. A sziget kormánya úgy véli, hogy bármilyen békemegállapodás a két félnek csak hasznára válna, de a gazdasági világválság által súlyosan érintett Tajvan előbb gazdasági egyezményeket kötne Pekinggel, s csak később szeretne politikai megállapodásokat nyélbe ütni. Kína ugyanakkor idén csaknem 15 százalékkal, 480,7 milliárd jüanra (70,2 milliárd dollárra) tervezi növelni védelmi kiadásait, amelyek nagy része Tajvannal hozható öszszefüggésbe. (MTI)
Két tehervonat szakított szét egy átjáróban elakadó autót Komáromnál