Kína a nyaktörő tempó tartásában bízik

Kína képes arra, hogy nyolc százalékkal bővüljön idén az összterméke, ha az előirányzott feladatokat pontosan végrehajtják – mondta Ven Csia-pao (Wen Jiabao). A kínai miniszterelnök a kommunizmus megmaradt külsőségeinek egyikeként a tegnap megnyílt Kínai Népi Politikai Tanácskozó Konferencia Népi Gyűlése Nemzeti Bizottságának éves ülésén mondta ezt, amely egyszerűen a parlament rendes ülésszakát jelenti. De az cseppet sem biztos, hogy Vennek igaza van.

Kína kormánya volt eddig a világ egyik legmegbízhatóbb irányító szerve, az ígéreteit minden alkalommal betartotta, emlékezzünk csak az olimpiára vagy a mindig teljesített ötéves tervekre. A gond a statisztikákkal van. Kína képes lehet most is kimutatni a nyolcszázalékos GDP-bővülést, de ez nem jelenti azt, hogy valóban annyival többől gazdálkodhat, mert senki sem tudja ellenőrizni az adatokat. A kijelentés inkább arról tanúskodik, hogy az ázsiai birodalmat nagyon súlyosan érinti a világgazdasági válság.
Rengeteg kutató, köztük a néhai Samuel Huntington is megírta, hogy Kína a jövő nagyhatalma, amely versenyre fog kelni a nyugatiakkal, elsősorban az Egyesült Államokkal. A helyzet azonban most az, hogy Kína főként nem versenyez, hanem együttműködik Amerikával, ha a tengerentúlon buknak, úgy a Sárga-folyó mentén is zűrzavar van. Kína ugyanis mindent elvégez, amelyet emberi erővel lehetséges, mondhatni a világ teljes iparcikktermelése ott történik. Egyszerűen azért, mert olcsóbb, mint Európában vagy Amerikában. Az eszközöket azonban nem helyben veszik meg, hanem a gazdagabb régiókban, így például Magyarországon, ahol a fizetőképes kereslet drámai visszaesése következtében egyre kevesebb tévére és műanyag kulcstartóra lesz szükség. Kína az európai vezetők protekcionista gazdaságpolitikát támogató kijelentéseit olyan erélyesen utasította vissza, mintha hadüzenetet kapott volna.
A következő idők célkitűzése így a további gazdasági nyitás, a belső fogyasztás erősítése, ehhez pedig a lakosság béreinek növelése szükséges, valamint a mezőgazdaságból élő hatalmas tömegeket pénzhez kell juttatni. A kínai kormány a tavalyi büdzsé éves hiányát 950 milliárd jüanban (139 milliárd dollárban) határozta meg, ez pedig hat évtizedes rekord. A válságból való kilábalásnak egyelőre nincs jele, az említett módosításokat pedig nem egyszerű bevezetni, mivel itt több száz millió falusi gondolkodását kellene megváltoztatni. A nagyon szegény vidékek lakossága általában félreteszi kevéske pénzét, hogy időskorára maradjon valamennyi, mivel a szociális ellátás szinte nem is létezik a birodalomban. Peking számára nincs meghátrálás, a lassuló gazdaság nagyon súlyos szociális problémákat okozhat az országban, több tíz millió ember válhat nincstelenné, ez pedig akár robbanáshoz is vezethet.

Békülés a szorosban. Peking kész tárgyalni Tajvannal a Kína szárazföldi része és a sziget közötti megbékélést szolgáló politikai és katonai kérdésekről – jelentette ki a kínai kormányfő. A sziget kormánya úgy véli, hogy bármilyen békemegállapodás a két félnek csak hasznára válna, de a gazdasági világválság által súlyosan érintett Tajvan előbb gazdasági egyezményeket kötne Pekinggel, s csak később szeretne politikai megállapodásokat nyélbe ütni. Kína ugyanakkor idén csaknem 15 százalékkal, 480,7 milliárd jüanra (70,2 milliárd dollárra) tervezi növelni védelmi kiadásait, amelyek nagy része Tajvannal hozható öszszefüggésbe. (MTI)