Kitörési lehetőség a virtuális egyetem

Már csak idő kérdése volt, hogy mikor jut eszébe valakinek megszervezni az ingyenes távoktatást az interneten. A pénzügyi válság csak siettette a világ első ilyen ingyenes egyetemét, a University of the People-t létrehozó ötletgazdát. Az Izraelből az Egyesült Államokba települt vállalkozónak, Rai Shehefnek már csak meg kell szerveznie az első kísérleti évfolyamot, hogy bizonyítsa, életképes a kezdeményezés, és oktatási lehetőségekben szűkölködő országok vagy kisebbségek is megszervezhetik saját ingyenes és virtuális oktatási intézményeiket.

A szinte jelképes – 15–50 dolláros (11–38 eurós) – tandíjért Shehef a kísérleti évben a minőséget, valamint az alacsony létszámot tartja fontos szempontnak, és csak két tantárgyat próbál ki háromszáz diákkal. Természetesen a számítástechnikát és a cégvezetést. Az ötletgazda úgy számol, hogy amint eléri a tanulók létszáma a százezret, a virtuális egyetem már saját magát tartja fönn. A kezdeményezés azért non-profit alapítványként alakult meg, s a világhálót használó és angol nyelven beszélőket célozza meg. Shehef már egy sereg internetes oktatási tanfolyamot szervezett – vizsgára felkészítő módszer kidolgozásával alapozta meg vagyonát, és jelenleg is egy virtuális tanulási közösséget irányít –, Liverpoolban is sikeres fizetős virtuális egyetemet hozott létre, és akkor vásárolta fel az egyik multinacionális konkurens, amikor már több mint száz különböző nemzet fiai vették igénybe. Az Egyesült Államokban az utóbbi években egyre népszerűbb ez a tanulási forma, ezért a magán- és állami egyetemek is egyre inkább így bővítik kínálatukat.
A spanyol Abc valószínűleg két ok miatt lát fantáziát a kezdeményezésben. Egyrészt a spanyol nyelvterületen – tehát Latin-Amerika legtöbb országában is – évtizedek óta sikeres és nagy hagyomány a távoktatás, ráadásul ilyen állami intézmények és magáncégek jelenleg is működnek (az állami UNED, a katalán UOC és a baszk CCC), másrészt Spanyolországban éppen akkor kapott lendületet ez az oktatási módszer, amikor a Franco- diktatúra végén, az első olajválság idején az ország súlyos gazdasági problémákkal szembesült. És lám, a történelem ismétli önmagát, mert újra beköszöntött a válság az országba, Zapatero pedig állami támogatást ígérve nekik épp most kérte a spanyol munkanélküli fiatalokat, hogy térjenek vissza az iskolapadba. Spanyolországban az idén a rendkívül borúlátó előrejelzések szerint a négymilliót is eléri majd az állásukat elvesztők száma, és számukra lehet, hogy csak egy jól átgondolt átképzési stratégia lehet az egyik megoldás, amíg valamelyik kormány ki nem húzza a spanyol gazdaság jó nagy kátyúba került szekerét. (Táv)oktatási rutin van, oktatócsomagok, jól képzett szakemberek is nyilván, már csak a világhálós kapcsolatot meg az olcsó számítógépet kell az állástalanok kezébe adni. És persze a kormánynak kell meghoznia a megfelelő döntést.