Kudarcra ítélt ENSZ-konferencia

Durban után nyolc évvel újra rasszizmusellenes konferenciára gyűlnek össze az ENSZ égisze alatt az érdeklődő országok. A nem érdeklődő, főként európai és amerikai országok attól tartanak, hogy a durbani megállapítások köszönnek vissza Genfben is, amely szerint Izrael rasszista állam.

Durban már az első perctől kezdve halálra volt ítélve, olyan sajtótámadást indított ellene Izrael. Nincs ez most másként Genf esetében, amelyet főképp Durban II.-ként jelölnek meg, lévén a cél és a metódus ugyanaz, a durbani konferencia óta eltelt idő vizsgálata. Az ENSZ természetesen támogatja a rasszizmus elleni harcot, így ezt a konferenciát is, ám az iszlám országok lehetőséget láttak arra, hogy hivatalosan is összekössék az Izrael eszmei alapját adó cionizmust a rasszizmussal. Végül kompromisszumos megoldásként a cionizmussal foglalkozó, azt elítélő részeket kivették a zárónyilatkozatból az iszlám országok ellenkezése dacára. Az európai országok – hazánkat is beleértve – szinte egyöntetűen támogatták a javaslatot, Horvátország, Litvánia, Észtország és Monaco azonban tartózkodott a szavazáskor. Izrael és az Egyesült Államok nem várta meg a zárszót, s arra hivatkozva, hogy az egész konferencia Izrael bírálatával foglalkozik, hazatért. Ez 2001. szeptember 8-án volt.
Azóta történt egy s más a nagyvilágban, az új Durbannek azonban még az elsőnél is kevesebb az esélye az eredmény elérésére. Az Egyesült Államok csak akkor megy el Genfbe, ha teljesen átírják a tervezett zárónyilatkozatot, s Izraelt nem említik. Franciaország és az Európai Unió szerint „nem szabad megismételni a durbani hibákat”. Ausztrália és Olaszország szerint minden „antiszemita jellegű” mondatot ki kell venni a szövegből, különben távol marad, Kanada és Izrael pedig semmiképp nem megy el.
Az izraeli és amerikai sajtóban hónapok óta rendszeresen cikkeznek az „antiszemita” konferenciáról, amely kitételt időközben az egész nyugati sajtó átvett, hasonlóképpen a diplomatákhoz. A cionizmust rasszista ideológiaként megnevező tervet elsősorban az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) támogatja, amelynek főtitkára rámutatott, az antiszemitizmus a mozlim országokra egyáltalán nem jellemző, egyes országok emberi jogi helyzetének bírálata pedig minden résztvevőnek szíve joga. „Bírálni Izrael emberi jogi gyakorlatát a megszállt palesztin területeken nem antiszemitizmus” – mondta Ekmeleddin Ihsanoglu, az OIC főtitkára.
A nyugati képviselők emellett azért is aggódnak, hogy a tervezett zárónyilatkozat szerint a mozlimellenes nyugati gyűlöletkampány miatt bizony van határa a szólásszabadságnak. Erről márpedig a nyugati országok szinte egyöntetűen úgy gondolkodnak, hogy az említett szabadságjogok nem korlátozhatóak.