Megújuló tisztelet Európának

Az Egyesült Államok a jövőben nagyobb figyelmet szentel az Európai Unió intézményeinek és mechanizmusainak, mint korábban – ezt szűrhette le a kívülálló Hillary Clinton tegnapi brüsszeli programjából. Az amerikai diplomácia irányítója jelezte együttműködési készségét Oroszországnak, azzal a kitétellel, hogy a kelet-európai szövetségeseknek ebből nem származhat hátrányuk.

Prágai látogatás. Március 31-én kezdi meg európai látogatását Barack Obama amerikai elnök. Mielőtt részt venne a G20-as országok április 2-i csúcstalálkozóján, kétoldalú megbeszéléseket folytat Angela Merkel német kancellárral és Nicolas Sarkozy francia elnökkel. Április 3–4-én Strasbourgban és Kehlben részt vesz a a NATO jubileumi, 60. évfordulós csúcstalálkozóján, majd befejezésül április 5-én az EU-elnökséget betöltő Csehország fővárosában, Prágában találkozik az uniós tagállamok vezetőivel. (MTI)

Még nem fordult elő, hogy hivatalba lépését követően ilyen hamar egy amerikai külügyminiszter efféle szimbolikus gesztust tegyen az egységes Európa elismerésére, ami éles kontrasztban áll a Bush-kormányzat néha leplezetlenül megosztó (régi Európa – új Európa) politikájával a kontinensen. Miután csütörtökön részt vett a NATO külügyminisztereinek tanácskozásán, majd találkozott az EU vezetőivel, Hillary Clinton tegnap az Európai Parlament (EP) elnökének, a néppárti Hans-Gert Pötteringnek a vendégeként fiatalokkal, az európai politika és közélet új generációjának képviselőivel találkozott Brüsszelben.
A budapesti amerikai nagykövetségre is élőben közvetített rendezvényen kérdésekre válaszolva Hillary Clinton személyes ügynek nevezte a közel-keleti rendezést, azon belül a „két állam megoldást”. Míg a ciszjordániai zsidó telepek létesítését olyan tevékenységként értékelte, mely „nem segít” a békefolyamaton, s egyedül Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét nevezte legitim partnernek a tárgyalások során, kizárta, hogy a Gázai övezetet uraló Hamászt partnernek tekintsék, mivel az sem a közel-keleti kvartett, sem az arab államok által lefektetett alapelveket nem fogadja el. Clinton megerősítette, hogy az Obama-kormány együtt kezeli Afganisztán és Pakisztán kérdését a terror elleni harcban.
A külügyminiszter szerint össze kell kapcsolni a gazdasági válság megoldását a klímavédelemmel, hangsúlyozva, hogy az utóbbi nem halasztható a körülményekre tekintettel. A volt New York-i szenátor szerint ugyanakkor ma vezetési válság is van a világban. Úgy fogalmazott: „ha a demokrácia nem teljesít jól, akkor azok fogják aláásni [akiket szolgálnia kellene]”.
A NATO–orosz tanács ismételt ülésezése kapcsán Clinton reményét fejezte ki, hogy felelevenedik az együttműködés Washington és Moszkva között, ugyanakkor leszögezte: maradnak véleménykülönbségek is, így a Grúzia elleni fellépés, az energiaszállítás zsarolásra történő felhasználása vagy az érdekszféra-fogalom ismételt használatba vétele kapcsán. A kooperáció területei között említette a terror elleni harcot és az iráni atomprogram elleni fellépést, ám figyelmeztetett: ez nem jelenti Amerika elkötelezettségének gyengülését Ukrajna és Grúzia irányába.