A globális üzleti körök első számú napilapja, a Financial Times a 2006-os választások idején arról cikkezett, hogy a szocialista múltjáról ismert Almunia biztos azt szeretné, ha Gyurcsány Ferenc nyerné meg a választásokat, mert benne látja sikert ígérő programja végrehajtását.
Lapunk korábbi tapasztalatával tökéletesen egybevágóan a biztos irodája az először február 23-án Amelia Torres szóvivő aszszonynak elküldött kérdéseinkre a választ hosszan és különböző ürügyekkel késleltette.
Az egyik feltett kérdésünk az volt, vajon a Financial Timesnak igaza volt-e akkor, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy térségünk országainak az euróövezeti csatlakozás nem „opció”, hanem a csatlakozási szerződés révén kötelesség. Feltettük a kérdést: ha ez így van, akkor Almunia biztos miért nem hangoztatta e kötelezettséget az elmúlt években? Mint ismeretes, amikor Gyurcsány Ferenc katasztrofális gazdaságpolitikája miatt az euróövezeti csatlakozás egyre inkább elérhetetlen távolságba került, a referendumokat egyébként nagyon nem kedvelő miniszterelnök már népszavazást is ki akart írni a témában. Kormánya tagjai pedig arról tanakodtak a nyilvánosság előtt, hogy előnyös-e egyáltalán Magyarország euróövezeti csatlakozása. Mindeközben Almunia hivatala néma maradt, és nem figyelmeztette Magyarországot arra, hogy az euróövezeti csatlakozás nem népi akarat kérdése, hanem szerződésben rögzített kötelesség.
Eredeti kérdéseinkben szerepelt az is, hogy firtattuk: milyen felelősséget érez a biztosi hivatal azért, hogy Magyarországon emberek szegényednek el, sőt gyermekek tízezrei fekszenek le éhesen esténként, míg a biztos alapvetően biztató kommentárokat írt a folyamatosan Brüsszelnek küldött konvergenciaprogramhoz.
Joaquín Almunia hivatala egyébként dicséretben részesítette a budapesti kormány azon „eredményét”, hogy leszorítja a költségvetési hiányát akkor, amikor annak felfutása pontosan a Gyurcsány-kormány kudarcpolitikájának köszönhető.
Torres szóvivő tavaly október 13-án például lapunknak írt válaszában úgy fogalmazott: „Magyarország jelentősen javította 2006 óta költségvetési helyzetét, amikor a költségvetési hiány majdnem 10 százalék volt, és idén az 4 százalék alá eshet”. Almunia hivatala ebből azt a következtetést vonta le, hogy „az egészségesebb költségvetési helyzet irányában haladó fejlődés Magyarországot képessé teszi arra, hogy az erős növekedéshez vezető útra is térjen”. Az eredményt ma is látjuk. Az Európai Bizottság irányába nem túlzott szeretettel viselkedő Nicolas Sarkozy francia elnök március 2-án egyébként ki is jelentette, hogy a bizottság „túlértékelte a hiányt a fizetési mérleg egyensúlyával szemben”.
Visszatérve az eurócsatlakozási kötelezettségünket firtató egyszerű kérdésünkre, Torres asszony azt március 2-án küldött levelében – nyilván „véletlenül” – félreértette, majd másnap a harmadszor megismételt kérdésre részleges választ adott. „Igen, Magyarország olyan ország, amelyet szerződés kötelez arra, hogy az eurót tegye fizetési eszközévé. Magyarország ezt meg szeretné tenni, de a jelenlegi pillanatban nincs abban a helyzetben, hogy megtegye, és ezért átmeneti felmentést élvez…”
Vajon meddig?
origo.hu
Régen nem volt olyan hideg novemberben, mint most
