Le Monde.fr
A címoldaláról induló cikkében a vezető francia lap arról ír, hogy a világválság miatt a balti országoknak – de Lengyelországnak és Magyarországnak is – nemhogy felgyorsul az euróövezeti csatlakozásuk, de az még nehezebbé is válik.
FT.com
A globális terjesztésű londoni lap címoldalán a hajtás fölött Avigdor Lieberman fotójával jelent meg. A szélsőséges politikus kapta az alakuló izraeli kormányban a külügyminiszteri posztot. A napilap idézi Szaeb Erekat vezető palesztin politikust, aki feltette a kérdést: „Lieberman vezet egy olyan pártot, amely nyíltan szólít fel arra, hogy Izraelből űzzék ki a nem zsidókat. Ha
ez nem rasszizmus, akkor mi az?” Egy szaúdi tisztségviselő szerint Lieberman kinevezésével a békefolyamat „halott”.
Herald Tribune
A globális amerikai lap a hírt a negyedik oldalon hozza ezen cím alatt: Netanjahu a nacionalistákkal tárgyal a koalícióról.
A cikkben Liebermant úgy jellemzi, mint „szókimondó” politikust, aki „gyanakvást és némi felindultságot” kelt külföldön.
*****
A spanyolországi epertermelő központból, Leféből keltezett cikk arról ír, hogy a rohamosan munkanélkülivé vált spanyolok csapatostul térnek vissza falvaikba, de ott még havi 800 euróért – a legtöbbjüknek korábbi keresetük feléért – sem tudnak munkát vállalni, mert Andalúzia tartományt is korábban ellepték az elsősorban Marokkóból és Romániából jött vendégmunkások.
WORLD BULLETIN
Az angol nyelvű török hírportál nagyobb írásban ismerteti azt, hogy Lengyelország kormányzó jobbközép pártja és volt kommunista, baloldali ellenzéke meg akarja reformálni az állami televíziót, amelynek révén eltávolítanának egy „ellentmondásos vezetőt, akinek neonáci múltja van”. A lengyel közszolgálati televízió jelenlegi vezetője, Piotr Farfal „egy antiszemita, melegellenes nézeteiről ismert neonáci lapnak volt a korábbi főszerkesztője”.
Newsweek
Fareed Zakaria az amerikai heti hírmagazinban írt cikkében nevetségesnek találja a Washington Post utóvédharcot folytató neokon cikkíróinak azon aggodalmát, hogy Obama elnök kompromisszumot keres külföldön. A cikk így zárul: „A probléma az amerikai külpolitikával túlmegy George Bushon. Az magába foglalja a washingtoni establishmentet, amely kényelmessé vált az amerikai hegemónia gyakorlásában, és a kompromisszumot árulásnak, a tárgyalást pedig gyengeségnek tekinti. Számukra országokkal csak úgy lehet bánni, hogy Washington maximalista követeléseket hangoztat. De ez nem külpolitika, hanem birodalmi politika. És valószínűleg a mai világban nem működik.”
Magyar Péter szakértője: igenis büdös szájúak a magyarok!