Herald Tribune
A Charles Freeman-ügy (lásd tegnapi és tegnapelőtti lapszemlénket – a szerk.) kezelésében tanácstalannak és idegesnek tűnő globális amerikai lap, miután szerdán hallgatott, csütörtökön pedig az 5. oldalon közölt róla kisebb cikket, tegnap már a címlapon kezelte azt a szenzációt, hogy Freeman az Izrael-lobbi „alávaló” támadásával indokolta, hogy nem fogadták el kinevezését az Egyesült Államok hírszerzői csúcsszervének élére.
A lap azt írja, Freeman már hosszú ideje, a washingtoni politikában szokatlan nyerseséggel, nyilvánosan bírálta Izraelt. Freeman, az Egyesült Államok volt szaúd-arábiai nagykövete a lap szerint 2006-ban azt mondta: Izrael olyan döntéseket hoz, amelyek veszélybe sodorják szövetségeseit, és haragra lobbantanak másokat. Robert Jordan, aki korábban szintén rijádi nagykövet volt, azt mondta, hogy az amerikai politikai életben Izrael bírálóira szájkosarat tesznek, vagy partvonalra állítják őket. A Freeman elleni hajszát indító Steven Rosen, az Amerikai Izrael Közügyek Bizottságának (AIPAC) egyik korábbi vezetője szerint Freeman nézetei olyanok, amelyeket „az ember inkább a szaúdi külügyminisztériumtól várna el”, nem pedig olyasvalakitől, aki a kormány hírszerzési csúcsvezetője lenne. A cikk szerint „mivel Barack Obama elnökre több Izrael-barát csoportban gyanakodva tekintettek”, a Freeman-ügy nyers idegeket érintett. E csoportok nyomására Obama már elnöki kampányában elhatárolta magát Zbigniew Brzezinskitől, Carter elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójától, aki alkalmanként bírálta Izraelt. Freeman kinevezésének megakadályozására Charles Schumer New York-i demokrata párti szenátor is telefonált Rahm Israel Emanuelnek, a Fehér Ház személyzeti főnökének.
FORWARD
Az Egyesült Államok zsidóságának vezető lapja rendkívül kínosnak és károsnak találja, hogy a Freeman-ügyben az Izrael-lobbi ügyködése ilyen erővel napvilágot látott ahelyett, hogy a lobbi megelégedett volna színfalak mögötti telefonokkal, és hagyta volna – mint szokása – a nyilvános munkát internetes bloggerekre és egyéb érdekcsoportokra. Egy másik cikkében a kiadvány riadalommal állapítja meg, hogy az Obama-kormányzat a legutóbbi héten villámgyors lépéseket tett (magas szintű damaszkuszi tárgyalások, Irán bevonása tárgyalásokba Afganisztánról, pozitív válasz Ankara közvetítői szerepére Washington és Teherán között, támogatás Londonnak, hogy a Hezbollahhal párbeszédet folytat, készség a tálibokkal való párbeszédre és jelzés küldése Moszkvának, hogy Amerika hajlandó visszavonulót fújni
a kelet-európai rakétapajzs ügyében), amelyeket Izraelben eddig igen nagy nemtetszéssel fogadtak, de a nyilvános bírálatnak még nem adtak teret.
Lovas István összeállítása
