Obama szankciói

Újabb egy évre meghosszabbította Barack Obama az Irán elleni szankciókat, mivel szerinte Teherán továbbra is fenyegetést jelent az amerikai nemzetbiztonságra. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szerint semmi eredménye nincs a büntetésnek, elemzők szerint Obama ezzel a lépéssel akarja elhallgattatni az Iránnal való kapcsolatfelvétel ellenzőit.

Airbus-gyár Keleten. Októberben kezdi el a termelést az a hsziani gyár, amely szárnyakat fog gyártani az európai Airbus repülőgépek A320-as típusaihoz. Az összeszerelő üzem már most Hszianban működik, az első komplett „kínai A320-as” a közeli jövőben fog kikerülni a gyár hangárjából. Az Airbus meglehetősen népszerű az iráni légitársaságok körében, ugyanis jóval kevesebb amerikai alkatrészt használnak, mint az Egyesült Államok Boeing repülőgépei. Az Irán elleni amerikai szankciók egyik legfőbb vesztese a légi közlekedés. A kiöregedett amerikai gépekhez az irániak nem kapnak alkatrészt, ezért nagy üzletet bonyolítanak le az európai konzorcium ügynökei, valamint az orosz repülőgépgyártók. (MN)

Ha Obama nem lépett volna közbe, a szankciók lejártak volna, Irán pedig újra részesedhetett volna a mindenkinek kijáró gazdasági előnyökből. Bár a hivatalos kétoldalú viszony 1979, a sah elűzése óta nagyon rossz, a szakítás az 1980-as túszdráma következtében történt meg. A mostani szankciók 1995 óta élnek, azt évente hosszabbítja meg az aktuális elnök az események fényében. Lényegében embargóról van szó, amerikai cégek nem vehetnek részt az iráni gazdaságban, a diplomáciai kapcsolatokat jegelik. Obama pontosan ugyanazt mondta, mint elődje, amikor indokolta döntését: „Az iráni kormányzat lépései és irányvonala ellentétes az Egyesült Államok érdekeivel a térségben és egy folyamatos, különösen nagy veszélyforrást jelent” – nyilatkozta Obama, aki egyúttal megszabadult Charles Freemantől is. Az amerikai nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjának várományosa ugyanis egy olyan kínai olajcég igazgatótanácsának tagja, amely Iránnal komoly kereskedelmi viszonyt folytat, ez pedig törvénybe ütköző Amerikában.
Az irániak nem aggódnak túlzottan a szankciók meghosszabbítása miatt. Mahmúd Ahmadinezsád véleményét a Déli Pársz gázmező újabb fejlesztésének beindításánál fejtette ki, amely 60 százalékban iráni cégek munkáját dicséri, ám 40 százalékos benne a külföldi részesedés. A francia Total vezetője tavaly jelentette ki, hogy cége részt kíván venni az iráni Déli Pársz fejlesztésében, erről még a hónap végéig szerződés is születik mintegy ötmilliárd dollár értékben.