Radikális kormány Izraelben

Nyélbe ütötték a megállapodást a Likud és a Jiszráél Bejtejnu képviselői Izraelben, így szinte biztos, hogy a két radikális párt koalíciója képezi majd a jövendő kormány alapját. Avigdor Liberman ultranacionalistái számos kulcspozíciót szereztek, így nehéz elképzelni, hogy a következő kormány bármilyen megállapodásra hajlandó lenne a palesztinokkal.

Aggódó unió. Az Európai Unió kész együtt dolgozni bármilyen izraeli kormánnyal, amely hajlandó folytatni a tárgyalásokat a palesztinokkal, és kétállamos megoldásban gondolkodik – jelentette ki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A tagországok külügyminisztereinek találkozója előtt nyilatkozva Javier Solana hozzátette: ha nem ilyen kormány alakul, más a helyzet. A palesztin szervezetek kairói tárgyalásaikon megállapodtak abban, hogy 2010 januárjáig elnök- és parlamenti választásokat tartanak. (MTI)

Nem hatott meglepetésként, hogy Liberman lesz a külügyminiszter, erről már hetek óta folytak a tárgyalások. A párt másik képviselője, Jichák Aharonovics a belbiztonsági miniszteri tárcát fogja irányítani, a párt további három minisztériumot – a turizmusért, az infrastruktúráért és a bevándorlók letelepítéséért felelős tárcákat – fog irányítani, emellett övék lesz a knesszet alkotmányozási, igazságügyi és törvényességi bizottságának az elnöki posztja is.
A megállapodást végül vasárnap éjfél körül sikerült kidolgozni, a tegnapi nap pedig már a Sászról szólt. A szefárd vallásos párt képviselői hajlandók a koalícióban részt venni, de csak akkor, ha a számukra fontos kérdéseket – ezek nagy része a saját közösségüket érintő, elsősorban vallási téma – nem érinti a két nagy párt megállapodása. Így valószínűtlen, hogy a jövendő kormány elővenné a polgári házasság ügyét, ezt ugyanis ellenzi a Sász, a Jiszráél Bejtejnu pedig kampánya dacára szövetségkötéskor mégsem érezte olyan fontosnak ezt a témát. Ígéretek szerint két hónap múlva fognak tárgyalni az Izraelben élő nem zsidók házasságáról, ezt követően egy bizottságot állítanak fel, hogy foglalkozzon a kérdéssel. A Sász vezetője, Éli Jisáj lehet a belügyminiszter, akinek hatáskörébe tartozik majd eldönteni, ki is a zsidó voltaképp, aki jogosult Izraelben letelepedni.
A nem szefárd harédi pártok (az Egyesült Tóra Judaizmus öt, a Nemzeti Egység négy képviselőt küld a knesszetbe) főként a vallásügyi minisztériumra áhítoznak, valamint a házépítésügyi minisztériumot akarják megszerezni, hogy saját közösségüknek építsenek házakat, többek között a megszállt palesztin földeken. A Jerusalem Post jelentése szerint az összes harédi párt úgy véli, minden jesivadiák állami támogatásra jogosult, ez családos emberek esetében 1000, egyedülállóknál 600 sékel (1 sékel = 55 forint), amely összesen 1,1 milliárd sékeles tételt jelentene a költségvetésnek. A megállapodást követően Egyiptom – ahol folyamatosan tárgyalnak Gilád Salit foglyul ejtett izraeli katona elcseréléséért a Hamásszal – aggodalmát fejezte ki a radikális jobboldali izraeli kormány megalakulása miatt. Avigdor Liberman egy hónappal ezelőtt kijelentette, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök „elmehet a pokolba”, ha nem hajlandó ellátogatni Izraelbe.