Spidla nem adott érdemi választ

Hosszas időhúzás után semmitmondó válaszokat adott lapunk kérdéseire Vladimir Spidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos azzal kapcsolatban, hogy milyen konkrét tények alapján nyilatkozott korábban a magyarországi romák elleni „szervezett, rasszista” támadásokról.

2009. 03. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

(Brüsszel)

Február 27-i számunkban hírt adtunk róla, hogy Vladimir Spidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos „mély aggodalmának” adott hangot, amiért szerinte elsősorban Magyarországon „a romák szervezett rasszista erőszak célpontjává váltak”, amit a politikai populizmus, a gyűlöletbeszéd és a médiahisztéria táplál. Az MSZP és az SZDSZ politikusainak és holdudvarának szavait visszhangzó cseh biztos nyilatkozatában az is olvasható volt, hogy „a romákat a szélesebb társadalmi problémák miatt teszik bűnbakká”. Spidla, a szociáldemokrata színeket képviselő volt cseh miniszterelnök nyilatkozata „erősen” elítélte a romák ellen irányuló erőszak minden formáját, és felhívta az összes tagállam hatóságát, hogy szavatolja a területükön élő valamennyi személy biztonságát. A nyilatkozat kiadását követően megkérdeztük a biztostól, hogy milyen bizonyítéka van arra, hogy Magyarországon a roma közösség tagjai elleni merényleteket nem romák követték el? Megkérdeztük, ha nincs rá bizonyítéka, mi annak az oka, hogy a nem roma magyarokat rasszista támadások elkövetésével vádolja? Megkérdeztük azt is, a biztos milyen számban kíván megtekinteni vádjával ellentétes bizonyítékokat, azaz olyanokat, amelyek azt mutatják, a rendőrség roma tetteseket fogott el, akiket nem roma magyarok megölésével vádolnak?
A biztos irodájában a válaszadást a legkülönfélébb indokokkal húzták. A válaszok végre egyhetes késéssel csütörtök este fél nyolckor érkeztek meg. Ebben Chantal Hughes, Vladimir Spidla szóvivője a kérdéseket „torzításnak” nevezte, majd azt írta, hogy „Egyértelműen visszautasíthatom azt a burkolt gyanúsítását, hogy az Európai Bizottság Magyarországon gyűlöletet kelt azzal, hogy »hamisan vádolja a nem roma magyar állampolgárokat«”. A magyar adófizetők által is busásan megfizetett biztos és hivatala agresszív levele ezután azzal folytatódik, hogy „elborzaszt az a kérdése is, hogy »még hány halálos támadást kívánnak saját szemükkel látni, ami mutatja, hogy a roma közösség tagjai nem roma és roma magyarokat gyilkoltak meg«, ami vitatkozó természetű kérdés”. Spidla biztos szokatlanul ideges és támadó hangú levele azonban egyetlen bizonyítékot nem tár fel arra, hogy Magyarországon „a romák szervezett rasszista erőszak célpontjává váltak”.
Egy magát megnevezni nem kívánó magyar uniós tisztségviselő az ügyről szólva sajnálatát fejezte ki, hogy míg egyrészt a magyar szocialista és SZDSZ-es uniós képviselők „betegesen erősítenek rá a hazájuk ellen hangoztatott rasszizmus vádra, addig a magyar néppárti képviselők rettegnek attól, hogy visszautasítsák az ilyen vádakat”.
A biztosi hivatal válasza a kormányt is méltatta, mondván, hogy „számos olyan lépést tett, ami a romák helyzetét javítja, és mi azt teljes mértékben támogatjuk”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.