Kínos tartalmú, húszoldalas dokumentumot szivárogtattak ki Brüsszelben, amelyet az Európai Unió tagországainak tel-avivi nagykövetségei állítottak össze tavaly december 15-én. A dokumentum szerint Izrael aláássa a palesztinokkal való béke esélyeit azáltal, hogy földet kebelez be és megsérti Kelet-Jeruzsálemben a polgárjogokat.
2004 óta a zsidó állam négyszáz palesztin házat rombolt le Kelet-Jeruzsálemben, és további ezer otthont kíván lerombolni, míg 2007 óta háromezer új izraeli lakás, illetőleg ház építésére adott engedélyt. Ugyanakkor az engedély nélkül építkező izraeli telepeseket gyakorlatilag nem piszkálják. A jelentés szerint Izrael aktívan és illegálisan kebelezi be Kelet-Jeruzsálemet. Ezt még rosszabbá teszi az a diszkrimináció, amely eredményeként a palesztin területeken rosszak az utak és a szennyvízrendszer az izraeli körzetekhez képest. A Kelet-Jeruzsálemet körbevevő, 725 kilométer hosszú biztonsági fal is igen súlyos következményekkel jár a befalazott palesztinokra nézve. Az uniós diplomatákat aggodalommal tölti el az is, hogy az állam összejátszik a szélsőséges telepes csoportokkal.
Az EU baráti kapcsolatokat tart fenn Izraellel a 2000 júniusában aláírt társulási egyezmény révén. December 9-én Brüsszel beleegyezett abba, hogy e kapcsolatokat tovább javítja, de a közben kirobbant gázai konfliktus az EU-n belül töréshez vezetett. Az Európai Bizottság szünetelteti a kapcsolatok szorosabbra fűzésének folyamatát. Írország és Svédország ki akarja vizsgálni, hogy Izrael követett-e el háborús bűnöket Gázában, míg Németország, Olaszország és Hollandia ellenzi azt. A brit Chris Davies, az Európai Parlament liberális képviselője most annak a véleményének adott hangot, hogy Brüsszelnek fel kellene függesztenie a társulási egyezményt a Gázában és Kelet-Jeruzsálemben történtek miatt.
Régen nem volt olyan hideg novemberben, mint most