Mind többet hallani arról, hogy a gyenge forint a devizában felvett lakáshitelek tömeges bedőlésével fenyeget. Egyelőre azonban a szakemberek is csak találgatják, hányan veszíthetik el otthonukat az árfolyam jelentős esése miatt. Lapunknak Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: általában egy év alatt zajlik le a végrehajtási eljárás, vagyis nagyjából ennyi idő telik el, amíg a törlesztőrészleteket fizetni végképp nem tudó adós lakása kalapács alá kerül. A végrehajtási törvény tavaly megszavazott és az idei esztendő elején életbe lépett módosítása nyomán ugyanakkor ez az időszak akár a felére is rövidülhet. Krejniker Miklós kifejtette: a zálogtárgyat – lakáshitel esetén az adós otthonát – egyszerűsített eljárásban is értékesíteni lehet. Ám erre a megoldásra csak akkor nyílik mód, ha a hitelező és adósa a legfontosabb kérdésekben előre megállapodik. Banki hitelszerződésnél főként abban, hogy a fizetés megállásakor a pénzintézet mikor és főként milyen áron adhatja el a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlant. Ha tehát a bank egy ilyen tartalmú papírt is aláíratott ügyfelével, az általános eljáráshoz képest jóval rövidebb idő alatt árvereztetheti el a lakást.
*
A végrehajtói kamara elnöke úgy tudja: az így megkötött szerződések alapján már több hitelező megindította a bíróságon a kiegyenlítetlen tartozások végrehajtását.
– Tavaly összesen nagyjából kétszázezer ügyben működtek közre a bírósági végrehajtók – ismertette az országos adatokat Krejniker Miklós. Ezen eljárások csupán öt százalékában hirdettek meg ingó- vagy ingatlanárverést. Ám a meg is tartott licitálások száma csak néhány százra tehető, hiszen a legtöbb adós az utolsó pillanatban rendezte különböző tartozásait. A végrehajtói kamara elnöke hozzátette: a tavaly megtartott 100-200 ingatlanárverésen hozzávetőleg minden harmadik alkalommal került kalapács alá lakóingatlan. Krejniker Miklós azonban attól tart, hogy a gyenge forintárfolyam és a lakáshitelek bedőlése miatt a közeljövőben egyre több otthont árvereznek el.
Hasonlóan borúsnak látja a jövőt a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete is. Lénárd Mariann főtitkár lapunknak úgy vélekedett: drasztikusan emelkedhet azoknak a száma, akik nem tudják tovább fizetni a törlesztőrészleteket. Miként az egyesületi vezető elmondta, hatalmas kétségbeesés tapasztalható a banki hitelesek körében. Ezt jelzi, hogy a civil szervezetet idén tízszer-tizenötször annyian keresték meg, mint 2008 azonos időszakában. Lénárd Mariann ugyanakkor jelentős fejleménynek tartja, hogy számos bank tárgyalásokba kezdett adósaival. – Korábban a pénzintézetek nem álltak szóba ügyfeleikkel, ám mostanában mind többször tapasztaljuk, hogy a bankok egyike-másika igyekszik megoldást találni szorult helyzetben lévő adósainak fizetési problémáira – fogalmazott a főtitkár. A civil szervezetnél azzal találkoztak: néhány pénzintézet már hajlik a hitelszerződések módosítására, sőt előfordult például az is, hogy egyes bankok nem kértek díjat a kölcsönmegállapodások megváltoztatásáért. A pénzintézetek segítőkészsége azonban még korántsem nevezhető általánosnak, ezért az egyesület fontosnak tartaná olyan jogi megoldások kialakítását, amelyek lehetővé tennék, hogy a pénzügyi szervezetek felügyelete kötelező jelleggel előírhassa a bankoknak: szükség esetén mindenkor, valamennyi nehéz helyzetbe került ügyfelükkel folytassanak tárgyalásokat.
Lénárd Mariann úgy látja, már a banki adósok egy része is reálisan szemléli saját helyzetét. Többen belátták, hogy a törlesztőrészleteket nem képesek kigazdálkodni. Akadnak például olyan, fizetni nem tudó ügyfelek, akik azt ajánlották fel a hitelt adó pénzintézetnek, hogy tartozásuk fejében lemondanak lakásukról, ha bérlőként továbbra is jelenlegi otthonukban maradhatnak. Az érintettek így próbálják elkerülni, hogy családjuk nincstelenné, hajléktalanná váljon.
origo.hu
Magyar Péter félreállította az őt kritizáló alelnökét
