Mind többet hallani arról, hogy a gyenge forint a devizában felvett lakáshitelek tömeges bedőlésével fenyeget. Egyelőre azonban a szakemberek is csak találgatják, hányan veszíthetik el otthonukat az árfolyam jelentős esése miatt. Lapunknak Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: általában egy év alatt zajlik le a végrehajtási eljárás, vagyis nagyjából ennyi idő telik el, amíg a törlesztőrészleteket fizetni végképp nem tudó adós lakása kalapács alá kerül. A végrehajtási törvény tavaly megszavazott és az idei esztendő elején életbe lépett módosítása nyomán ugyanakkor ez az időszak akár a felére is rövidülhet. Krejniker Miklós kifejtette: a zálogtárgyat – lakáshitel esetén az adós otthonát – egyszerűsített eljárásban is értékesíteni lehet. Ám erre a megoldásra csak akkor nyílik mód, ha a hitelező és adósa a legfontosabb kérdésekben előre megállapodik. Banki hitelszerződésnél főként abban, hogy a fizetés megállásakor a pénzintézet mikor és főként milyen áron adhatja el a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlant. Ha tehát a bank egy ilyen tartalmú papírt is aláíratott ügyfelével, az általános eljáráshoz képest jóval rövidebb idő alatt árvereztetheti el a lakást.
*
A végrehajtói kamara elnöke úgy tudja: az így megkötött szerződések alapján már több hitelező megindította a bíróságon a kiegyenlítetlen tartozások végrehajtását.
– Tavaly összesen nagyjából kétszázezer ügyben működtek közre a bírósági végrehajtók – ismertette az országos adatokat Krejniker Miklós. Ezen eljárások csupán öt százalékában hirdettek meg ingó- vagy ingatlanárverést. Ám a meg is tartott licitálások száma csak néhány százra tehető, hiszen a legtöbb adós az utolsó pillanatban rendezte különböző tartozásait. A végrehajtói kamara elnöke hozzátette: a tavaly megtartott 100-200 ingatlanárverésen hozzávetőleg minden harmadik alkalommal került kalapács alá lakóingatlan. Krejniker Miklós azonban attól tart, hogy a gyenge forintárfolyam és a lakáshitelek bedőlése miatt a közeljövőben egyre több otthont árvereznek el.
Hasonlóan borúsnak látja a jövőt a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete is. Lénárd Mariann főtitkár lapunknak úgy vélekedett: drasztikusan emelkedhet azoknak a száma, akik nem tudják tovább fizetni a törlesztőrészleteket. Miként az egyesületi vezető elmondta, hatalmas kétségbeesés tapasztalható a banki hitelesek körében. Ezt jelzi, hogy a civil szervezetet idén tízszer-tizenötször annyian keresték meg, mint 2008 azonos időszakában. Lénárd Mariann ugyanakkor jelentős fejleménynek tartja, hogy számos bank tárgyalásokba kezdett adósaival. – Korábban a pénzintézetek nem álltak szóba ügyfeleikkel, ám mostanában mind többször tapasztaljuk, hogy a bankok egyike-másika igyekszik megoldást találni szorult helyzetben lévő adósainak fizetési problémáira – fogalmazott a főtitkár. A civil szervezetnél azzal találkoztak: néhány pénzintézet már hajlik a hitelszerződések módosítására, sőt előfordult például az is, hogy egyes bankok nem kértek díjat a kölcsönmegállapodások megváltoztatásáért. A pénzintézetek segítőkészsége azonban még korántsem nevezhető általánosnak, ezért az egyesület fontosnak tartaná olyan jogi megoldások kialakítását, amelyek lehetővé tennék, hogy a pénzügyi szervezetek felügyelete kötelező jelleggel előírhassa a bankoknak: szükség esetén mindenkor, valamennyi nehéz helyzetbe került ügyfelükkel folytassanak tárgyalásokat.
Lénárd Mariann úgy látja, már a banki adósok egy része is reálisan szemléli saját helyzetét. Többen belátták, hogy a törlesztőrészleteket nem képesek kigazdálkodni. Akadnak például olyan, fizetni nem tudó ügyfelek, akik azt ajánlották fel a hitelt adó pénzintézetnek, hogy tartozásuk fejében lemondanak lakásukról, ha bérlőként továbbra is jelenlegi otthonukban maradhatnak. Az érintettek így próbálják elkerülni, hogy családjuk nincstelenné, hajléktalanná váljon.
origo.hu
Kiderült, mikor kerülhet börtönbe a gyerekverő karateedző
