Válságban partner Kína és Amerika

Jang Csie-cse kínai külügyminiszter főként a nemzetközi pénzügyi válság okozta problémák orvoslásával foglalkozott amerikai útja során, miként vendéglátói is hasonló cipőben járnak. A barátságos kézszorítások mellett azért szót ejtettek a politikáról is; Jang figyelmeztette is Amerikát, ne szóljon bele Kína belügyeibe.

Tibet ügye Kína függetlenségével áll szoros kapcsolatban, ezt Amerikának is tiszteletben kell tartania – derült ki Jang szavaiból, amikor elutasította a képviselőház által szerdán hozott döntést. Abban az amerikai törvényhozók 442:1 arányban arra szólították fel Kínát, hogy „fejezze be a tibeti nép elnyomását”. A szavazás szándékosan egy nappal Jang látogatása előtt történt meg, s a feszült viszonyt jelzi a Dél-kínai-tengeren történt parázs veszekedés kínai és amerikai hajók között.
A kínai külügyminiszter és meghívója, Hillary Clinton inkább a mindkét nagyhatalomnak fejfájást okozó pénzügyi válságról beszélt, minthogy az Egyesült Államokban és Kínában is gazdaságélénkítőcsomagot vezettek be, s a kínai pártvezetés is elismerte, jelenleg ez a legfontosabb téma az ország számára, nem a politikai nézetkülönbségek. A most véget ért rendes parlamenti gyűlés Pekingben is azzal a megállapítással zárult, hogy a párt legfőbb feladata a válság kezelése, ehhez pedig új külpolitikára is szükség van, vélte Daj Bing-kuo államtanácsos az Új Kína hírügynökség szerint. Elemzők szerint a jelenlegi helyzetben Kína számára az együttműködés jelenthet megoldást és nem a szembenállás, így várhatóan nem fog túlzott jelentőséget tulajdonítani a politikai csörtéknek. Legfőbb feladatuknak az európai és amerikai partnereik protekcionista gazdaságpolitikájának megakadályozását tartják, ez ugyanis szinte lehetetlenné tenné a kínai gazdasági fejlődés szinten tartását.
Jang és Clinton találkozójukon előkészítették az áprilisi londoni csúcstalálkozót. A kínai külügyminiszter már tegnap találkozott Obamával, miután tárgyalt az amerikai pénzügyminiszterrel.

Moszkvai fenntartások. Zsákutcába jutottak a Szu–33-as vadászgépek eladásáról folyó orosz– kínai tárgyalások. Mint moszkvai forrásokból kiszivárgott, Peking ötven gépet venne, feltételként szabta azonban két „mintagép” előzetes használatát. Okulva azonban a Szu–27SzK típusról lényegében lemásolt kínai fejlesztés, a J11B vadászgép történetéből, az orosz exportőrnek elege lett abból, hogy így teremtsen versenytársat önmagának. Különös tekintettel arra, hogy egyes információk szerint Peking most egy a repülőgép-hordozó ambícióihoz elengedhetetlen Szu–33-ashoz hasonló típus fejlesztésén dolgozik. (S. G.)