Chávez ezenkívül meg is ajándékozta kollégáját: ugyanúgy, ahogy két éve az ENSZ-közgyűlésen mondott beszéde közben, Chávez egy könyvet ajánlott Obama és egyúttal a világ figyelmébe. Az uruguayi marxista író, újságíró, Eduardo Galeano Latin-Amerika nyitott erei című könyve egy nap alatt a 10. helyre került az amazon.com portál ajánlási listáján. Az először 1971-ben megjelent és esszé formában megírt elemzés azt tárgyalja, hogyan zsákmányolták ki Latin-Amerikát a külföldi gyarmatosítók a XV. század óta.
Obama nem zárkózott el a párbeszédtől, de Kubára összpontosított: segítséget kért a latin-amerikai országoktól, hogy eredménnyel járjon a kölcsönös közeledés, és végső célként elérje a demokratikus berendezkedést a szigeten. Kuba nem vesz részt az 1994 óta megrendezett eseményen – a résztvevők nem tekintik demokratikusnak Kuba politikai berendezkedését –, de a baloldali brazil elnök, Luiz Inácio „Lula” da Silva jelezte, nehezen tudnak elképzelni egy következő csúcstalálkozót Kuba nélkül. (Kubát 1962-ben zárták ki az Amerikai Államok Szervezetéből, az OAS-ból.) A tavaly február óta új kubai állam- és kormányfő, Raúl Castro távolléte ellenére a szigetország mégis állandó téma: a latin-amerikai államfők többsége kérte, hogy első lépésben vegyék vissza Kubát az OAS-ba. Hillary Clinton, az Egyesült Államok új külügyminiszter asszonya azonban még a múlt héten kijelentette, az a kubai embargó feloldásának feltétele, hogy engedjék szabadon az összes politikai foglyot. A Fehér Ház szóvivője is hangsúlyozta, hogy a labda most a kubai térfélen pattog, ott kell megtenni a következő engedményt.
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
