Dubaj üres tornyai

A Burdzs Dubaj a világ legmagasabb tornya lesz, ha elkészül, eltörpül mellette a világ egyik leginkább tőkevonzó emírségének többi felhőkarcolója. A torony azonban lehet, hogy a kudarc szimbóluma lesz, ugyanis a világválságot épp Dubaj szenvedheti meg leginkább.

2009. 04. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Okos ember nem homokra építi a házát, tudjuk a Bibliából. Dubaj viszont, nagyon úgy tűnik, nem ismeri ezt az idézetet, a válság miatt pedig rajtaveszthet. A kicsiny, ám odatelepedett vállalkozásokban igencsak bővelkedő emírség ugyanis semmit sem termel. Nincs olaj- vagy földgázkincse, azért vonzó, mert olyan gazdasági klímát biztosít mindenkinek, amilyet sehol máshol nem találnának meg. Dubaj liberális, a szó legnemesebb értelmében. Mohammed bin Rasíd al-Maktúm sejk, Dubaj emírje és az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnöke kizárólag az üzletet nézi, annak politikai háttere nélkül. Az emírség pedig homokból várat épített, amelyet a szelek eddig megkíméltek.
A térség egyre erősebb világviszonylatban, és gazdasági hatalma a világválsággal sem törik meg. Persze a világ benzinkútja sem örül a krízisnek: az olajárak a tavaly nyári 140 dolláros hordónkénti árról 40-50 dollárra estek, és nincs jele a visszakapaszkodásnak, ám a régió pénzügyi szempontból még mindig kiválóan teljesít. Az ottani országok hatalmas előnye, hogy gazdaságuk a termelésre, és nem a kereskedelemre épült. Szaúd-Arábia, Katar, Bahrein, Omán, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek különböző mértékben bír kőolajjal és földgázzal, amelyet a világ országai megvesznek, ám a hirtelen hatalmas veszteségeket jelentő nyugati óriáscégek költségeiket mostanában úgy kurtítják, hogy elegáns dubaji irodáikat eladják. A dubaji gazdasági csoda márpedig nagy részben az ingatlanpiacnak köszönhető, amely szinte tökéletesen befagyott mára. Az emírségben egyre nő a vitás esetek száma az irodaház-építtetők és -kivitelezők között, így tegnap az ingatlanüzletág további nyitásáról, a vitás ügyek számára létesített speciális törvényszék felállításáról döntöttek. Néhány esetben az is megtörtént, hogy az önerő nélkül, bankhitelből felépített irodaházak tulajdonosai elmenekültek az országból, így az építtetők ott maradtak a kifizetetlen számlákkal, félkész toronyházzal.
Jól jelzi a gondokat, hogy az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb bankja, az Emirates NBD úgy döntött, ezentúl nem ad hitelt az ingatlancégek külföldi, de helyben dolgozó munkatársainak „a jövendő valószínű átstrukturálás és a munkahelyek elveszítése” miatt. Az ingatlanpiac befagyása érzékenyen érinti Pakisztánt és Indiát is, a házakat ugyanis az onnan érkező munkások építették fel, nekik most haza kell térniük. Dubaj számára a mentőövet az jelentheti, hogy még sincs egyedül. Legnagyobb riválisa, az államszövetség központi emírsége, Abu-Dzabi ugyanis hajlandó segítséget nyújtani, nehogy a dubaji összeomlás magával rántsa az Egyesült Arab Emírségeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.