Mostanában az irodalomban mindenki sír, sőt zokog, a publikációs elégtelenségekről beszél – teszi ezt gyakran művek írása helyett is. Megboldogult akadémikus tudósunk, Pungor Ernő gyakran mondta: ki nem állja azt az alkotó értelmiségi típust, aki vers-, regény-, cikkírás, tudományos munkák létrehozása helyett a nap minden órájában a magyar értelmiség alulfizetettségéről beszél kávéházakban, kocsmákban és a munkahelyének folyosóján.
Benke László Otthonkereső című regénye örömteli meglepetés. Az író napjaink égető, kínzó kérdéseivel szembesíti olvasóit, és vérbeli, epikus regénybe plántálja a panaszokat is. Igazi irodalmi műben esztétikai értékké finomul a kín. Az Otthonkereső vérbeli mai családregény, egy faluról indult, átmenetileg fővárosivá vált tisztességes ember kálváriáját festi elénk, bőven fűszerezve önéletrajzi motívumokkal. Benke László a halálra ítélt kisközség, Újvárfalva szülötte. A regény főszereplője, Magyar János is olyan közegben nőtt fel, ahol az ötvenes, a hatvanas, a hetvenes évek – sajnos sikeres – magyarországi falurombolása saját hazájában tette otthontalanná az embereket. A regény központi alakja is ingázóvá – szülőházában városi munkássá, a fővárosban falusi idegenné – vált. Magyar János sziszifuszi erővel teremt új, átmeneti életteret a városban, eközben új életét a szó szoros értelmében teszi tönkre a szovjet megszállás (felesége egy orosz megszállóval csalja meg). A sem melós, sem paraszt életben, az ide-oda utazásokban is őrlődik, a balul sikerült rendszerváltozás után önhibáján kívül még a munkahelyét is elveszíti, a gyárat fölszámolják. Ő pedig egyszer csak kitalálja, hogy azt kell tennie, ami a legreménytelenebb dolognak tűnik. Visszatér a falujába, megtér az ősi hajlékba. Először még a szerettei is idejétmúlt figurának, délibábok kergetőjének tartják. Ám aztán, ha haloványan is, de megcsillan a remény. Az apa példáját követi az egyik, korábban önmagát városperem-vidéki kallódásra ítélt, gyógyult kábszeres fia is. Ha a hamis trendet sikerül megfordítania a magyarság képviselőinek, az országnak is sikerülhet. A főhős szó szerint ki is mondja: egyszerre kell rendbe hozni a saját életünket, és eltakarítani az ország éléről a tehetségtelen kormányt is. Benke László regénye nem a hurráoptimizmus jegyében zárul, de egyértelműen jelzi: van esélye a magyar embernek arra, hogy saját sorsát és a közös fátumunkat is rendbe tegye. Ehhez viszont rá kell ébrednie, hogy a két dolog szorosan összefügg egymással.
Aki képes megtalálni a saját otthonát a hazában, az megérzi azt is, hogyan kell cselekednie országos léptékben is a felelősen gondolkodó, hiteles és hitvalló embernek.
(Benke László: Otthonkereső. Hét Krajcár Kiadó, 2008., 175. old., 1980 Ft.)
origo.hu
Öt autó ütközött az újbudai Budaörsi úton
