Demokratának és európainak nem fogadható el az a tény, hogy még ma is, „még ebben a parlamentben is vannak olyanok, akik számára a kommunista diktatúra bűnei mentegethetők és bocsánatosak”, fejtette ki Szájer József. A beterjesztők szerint az elfogadott állásfoglalásnak olyan folyamatot kell megindítania, amely különböző formában elismeri a kommunizmus áldozatainak szenvedését, és méltó módon képes azokra emlékeztetni.
A képviselők először elvetették a szocialista frakció szövegtervezetét, amely egyebek között „ünnepelni” akarta az áldozatokat. A magyarországi Tabajdi Csaba szocialista képviselő az állásfoglalás előtti vitában ismét hierarchiát akart létrehozni a múlt század tömeggyilkos rendszerei között, amikor azt a véleményét hangoztatta, hogy „a soá idején a német nácizmus ipari szervezettséggel, származási alapon törekedett a zsidó nép kiirtására, amihez fogható szörnytett nem volt az emberiség történelmében”. Tőkés László képviselő hangsúlyozta: az uniónak szakítania kell annak a kettős mércének az alkalmazásával, mely a nácizmus és a kommunizmus megítélésének eltérő voltában nyilvánul meg.
Szent-Iványi István a liberális frakció nevében felháborítónak nevezte, hogy Magyarországon – ahol pártja, az SZDSZ két ciklusban is kormányzott a volt kommunistákkal – sem teljes körű a hozzáférés a kommunista elnyomórendszer titkosszolgálati irataihoz. Szájer József, a magyar néppárti delegáció vezetője felszólalásában kiemelte, hogy el kell ítélnünk minden manapság divatos méricskélést, hogy melyik embertelen diktatúra ölt meg vagy alázott meg több embert. Néppárti képviselőtársa, Schöpflin György azt mondta, hogy nemcsak az egyesült Európának kell sürgősen megkezdenie a múlt egészének vizsgálatát, de különösen az európai baloldalnak is.
origo.hu
Luxusszállodában pihente ki a Hősök terei tüntetés fáradalmait Magyar Péter
