Közös a sorsunk Argentínával?

Nyílt végű befektetési alapok nettó eszközértéke 2009. 03. 30.


Alap Értéknap Nettó eszközérték Egy jegyre jutó n. e.
Access Aranypillér Nyílt végű B. A. 2009. 03. 30. 99 059 026 0,99801
Access Aranytégla 2009. 03. 30. 71 990 533 1,23538
Access Ingatlan Nyílt végű B. A. 2009. 03. 30. 871 259 879 1,14558
Access Pénzpiaci 2009. 03. 28. 1 900 091 130 1,88225
Access Vegyes 2009. 03. 28. 125 658 101 1,88799
Aegon Belföldi Kötvény 2009. 03. 26. 5 462 211 254 2,35894
Aegon Közép-európai Részvény A. 2009. 03. 26. 4 664 110 669 2,66784
Aegon MoneyMaxx Expressz A. 2009. 03. 26. 10 896 455 677 1,46321
Aegon Nemzetközi Kötvény 2009. 03. 26. 4 687 827 852 1,45453
Aegon Nemzetközi Részvény 2009. 03. 26. 4 813 138 746 0,61682
Aegon Pénzpiaci 2009. 03. 26. 3 815 167 551 1,63081
Budapest Abszolút Hozam 2009. 03. 26. 1 076 227 213 1,32990
Budapest Bonitas 2009. 03. 30. 56 035 899 971 1,83470
Budapest Euró Pénzpiaci B. A. 2009. 03. 27. 531 191 279 1,47040
Budapest Ingatlan A. A. 2009. 03. 26. 18 305 572 487 1,32280
Budapest Nemzetk. Részvény 2009. 03. 27. 803 609 224 0,71680
Budapest Növekedési Részvény 2009. 03. 27. 7 672 148 725 2,40700
Budapest Pénzpiaci 2009. 03. 27. 33 855 101 378 1,166420
Cashline Pénzpiaci Alap 2009. 03. 30. 95 154 823 1,06046
CIB Bankszektor Részvény A. A. 2009. 03. 26. 403 648 965 0,94940
CIB Betét Alap 2009. 03. 30. 55 268 082 759 1,29540
CIB Dollár Profitmix 2 Tőkeg. Szárm. A. 2008. 12. 31. 2 901 050 0,01018
CIB Dollár Profitmix Tőkeg. Szárm. A. 2009. 03. 26. 4 782 732 0,01085
CIB Euró Pénzpiaci Alap 2009. 03. 30. 46 789 511 0,01101
CIB Euró Profitmix 2 Tőkeg. Szárm. A. 2008. 12. 31. 5 710 926 0,01011
CIB Euró Profitmix Tőkeg. Szárm. A. 2009. 03. 26. 7 590 390 0,01065
CIB Indexkövetö Részvény Alap 2009. 03. 26. 1 291 056 379 0,88260
CIB Ingatlan alapok Alapja 2009. 03. 30. 15 305 012 588 1,17890
CIB Konvergencia Kötvény Alap 2009. 03. 26. 566 909 368 1,19660
CIB Közép-európai Részvény Alap 2009. 03. 26. 1 352 126 591 1,34770
CIB Nyersanyag A. A. 2009. 03. 26. 4 044 411 335 0,74190
CIB Pénzpiaci 2009. 03. 30. 17 943 601 983 1,92070
CIB Profitmix 2 Tőkeg. Szárm. A. 2009. 03. 26. 1 259 419 569 12409,40000
CIB Profitmix 3 Tőkeg. Szárm. A. 2009. 03. 26. 2 377 107 424 9058,48000
CIB Profitmix 4 Tőkeg. Szárm. A. 2009. 03. 26. 3 309 541 848 10568,80000
CIB-KINCSEM 2009. 03. 26. 2 833 058 510 2,20000
Concorde 2000 2009. 03. 26. 5 956 063 794 3,49845
Concorde Euro Pénzpiaci A. 2009. 03. 26. 10 006 885 0,01018
Concorde Kötvény 2009. 03. 26. 2 847 775 383 1,50506
Concorde Közép-európai Részvény A. 2009. 03. 26. 4 674 435 324 0,58154
Concorde Nemzetközi Részvény 2009. 03. 26. 3 815 006 712 0,90921
Concorde Pénzpiaci 2009. 03. 26. 2 792 366 072 1,97343
Concorde Részvény 2009. 03. 26. 5 263 869 201 2,31935
Credit Suisse Bubor Plusz „B.” 2008. 10. 28. 210 482 517 0,82055
Credit Suisse Bubor Plusz „I.” 2008. 04. 16. 28 700 386 1,03898
Credit Suisse Euró B. Ingatlan A. 2008. 11. 04. 6 103 118 1,11746
Credit Suisse Euró I. Ingatlan A. 2008. 11. 04. 12 703 780 1,12329
Credit Suisse Ingatlan A. 2008. 11. 04. 7 746 883 938 1,34880
Credit Suisse Konzervatív Vegyes A. 2008. 11. 04. 703 037 038 1,08428
Credit Suisse Magyar Kötvény 2009. 03. 27. 977 902 893 1,53449
Erste Fregatt A. A. 2009. 03. 27. 24 759 127 0,94550
Erste Kártya Pénzpiaci Alap 2009. 03. 28. 7 067 345 486 1,21740
Erste Kiegyensúlyozott A. A. 2009. 03. 27. 4 061 272 817 0,83960
Erste Klipper A. A. 2009. 03. 27. 25 874 778 0,90680
Erste Konzervatív A. A. 2009. 03. 27. 4 188 620 988 0,90640
Erste Korvett A. A. 2009. 03. 27. 24 680 819 1,02430
Erste Kötvény 2009. 03. 27. 7 806 787 914 1,75790
Erste Nyílt végű Dollár Pénzp. B. A. 2009. 03. 28. 1 685 273 1,02280
Erste Nyílt végű Euro Pénzp. B. A. 2009. 03. 28. 8 693 649 1,04030
Erste Nyílt végű Ingatlan B. A. 2009. 03. 28. 91 917 695 663 1,50410
Erste Pénzpiaci 2009. 03. 28. 24 877 064 215 1,69210
Erste Részvény 2009. 03. 27. 3 613 017 679 1,51820
Európa Ingatlanbef. A. A sorozat 2009. 03. 30. 14 917 789 853 1,04180
Európa Ingatlanbef. A. B sorozat 2009. 03. 30. 66 839 1,04180
Generali Abszolút Hozam Szárm. A. 2009. 03. 27. 2 134 666 148 1,17896
Generali Aranyoroszlán Nemzetk. Részvénya. 2009. 03. 27. 10 488 904 207 0,60792
Generali Cash 2009. 03. 28. 2 763 850 741 1,74177
Generali Hazai Kötvény Alap 2009. 03. 28. 1 031 289 591 1,57986
Generali Nemzetközi Rész. A. A. 2009. 03. 27. 131 012 059 0,65396
IE Hunnia Államkötvény 2008. 09. 12. 1 296 642 864 3,65370
IE Hunnia Pénzpiaci 2008. 09. 12. 22 838 215 302 2,39620
IE Hunnia Részvény 2008. 09. 12. 654 901 361 1,70500
ING Globális Részvény 2009. 03. 27. 31 949 937 612 0,47179
ING Indexkövető Részvény B. A. 2009. 03. 27. 821 215 370 0,94747
ING Kötvény Befektetési Alap 2009. 03. 27. 1 150 018 824 1,20214
ING Pénzpiaci Alap 2009. 03. 27. 6 360 528 534 1,55457
K&H Amerika Alap 2009. 03. 30. 178 889 013 0,35117
K&H Aranykosár 2009. 03. 30. 5 810 438 313 3,33963
K&H Ingatlanpiaci Alap 2009. 03. 30. 3 939 832 220 0,93288
K&H Kötvény 2009. 03. 30. 10 781 597 405 3,62151
K&H Navigátor 2009. 03. 30. 2 614 934 658 1,59967
K&H Részvény 2009. 03. 30. 301 170 666 1,21131
K&H Tőkev. Dollár Pénzp. Nyílt végű B. A. 2009. 03. 30. 31 687 255 1,05725
K&H Tőkev. Euró Pénzp. Nyílt végű B. A. 2009. 03. 30. 121 624 216 10,8903
K&H Tőkev. Forint Pénzp. Nyílt végű B. A. 2009. 03. 28. 242 663 397 255 2,13487
K&H Unió Alap 2009. 03. 30. 868 678 342 0,57785
K&H Válogatott I. Alap 2009. 03. 30. 18 134 827 139 1,32926
K&H Válogatott II. Alap 2009. 03. 30. 3 959 999 923 1,22616
K&H Válogatott III. Alap 2009. 03. 30. 2 554 893 705 1,15376
K&H Válogatott IV. Alap 2009. 03. 30. 1 696 752 157 1,04137
Magyar Posta Pp. 2009. 03. 28. 14 772 267 199 1,31290
Magyar Posta Válogatott Alap 2009. 03. 28. 977 770 091 0,93640
MKB A. A. 2009. 03. 30. 373 382 307 0,81999
MKB Állampapír 2009. 03. 30. 4 160 143 020 3,67088
MKB Európai Részvény 2009. 03. 30. 1 594 074 411 0,47074
MKB Garantált Likviditási Alap 2009. 03. 30. 36 486 044 284 1,15292
MKB Ingatlan A. A. 2009. 03. 30. 887 751 207 0,85484
MKB Nemzetközi Kötvény 2008. 04. 16. 492 967 180 1,27173
OTP Dollár Pénzpiaci 2009. 03. 30. 7 819 893 0,012022
OTP Euró Pénzpiaci 2009. 03. 30. 21 682 109 0,012015
OTP Globális Szárm. Kötvény Alap 2009. 03. 26. 540 018 797 0,92602
OTP Ingatlanbefektetési Alap 2009. 03. 30. 65 834 473 720 1,38220
OTP Maxima 2009. 03. 26. 6 152 015 020 1,51154
OTP Optima 2009. 03. 30. 42 653 564 009 3,52125
OTP Paletta 2009. 03. 26. 6 373 655 518 2,24177
OTP Quality Részvény 2009. 03. 26. 10 769 037 243 1,69745
Pioneer Devizarészvény 2009. 03. 27. 2 079 660 970 0,66810
Pioneer Közép-európai Részvény 2009. 03. 27. 4 445 161 880 5,14932
Pioneer Pénzpiaci 2009. 03. 30. 18 040 036 591 2,87907
Pioneer Részvény 2009. 03. 27. 1 752 246 808 2,03722
Quaestor Aranytallér 2009. 03. 26. 197 193 168 2,76360
Quaestor Borostyán 2009. 03. 28. 632 562 120 2869,27000
Quaestor Deviza 2009. 03. 26. 175 047 489 0,88788
Quaestor Első Hazai Lakásalap 2009. 03. 26. 2 103 123 803 1,44907
Quaestor Kurázsi 2009. 03. 28. 466 922 333 2,80653
Quaestor Tallér 2009. 03. 26. 289 214 835 2,70030
Raiffeisen A. A. 2009. 03. 27. 7 114 074 095 3,36067
Raiffeisen Garantált Pénzpiaci B. A. 2009. 03. 27. 2 945 505 222 1,26567
Raiffeisen Ingatlan Alap 2009. 03. 28. 44 040 050 517 1,50051
Raiffeisen Kötvény 2009. 03. 27. 1 422 172 871 2,11121
Raiffeisen Likviditási 2009. 03. 27. 8 872 155 701 1,68176
Raiffeisen Nemzetközi Részvény 2009. 03. 27. 3 550 539 160 1,71356
Raiffeisen Pénzpiaci 2009. 03. 27. 6 300 216 062 2,63772
Raiffeisen Részvény 2009. 03. 27. 3 089 126 070 1,39938
Reálszisztéma Értékpapíralap 2009. 03. 30. 98 961 817 1,61774
Reálszisztéma Ingatlanalap 2009. 03. 30. 3 332 299 535 1,86877
Takarék Állampapír Alap 2009. 03. 28. 3 719 684 460 1,49979
Volksbank Állampapír A. A. 2009. 03. 30. 91 834 451 1,22280
Volksbank Ingatlan A. A. 2009. 03. 30. 398 007 660 1,22680
Volksbank Pénzpiaci Alap I. 2009. 03. 30. 669 158 736 1,29843
Forrás: MTI–Eco

Kelet-Európa országait most ugyanaz a helyzet fenyegeti, mint amilyet átélt Argentína 2001-ben, pénzügyi összeomlása idején – emlékeztette nagyköveteit Cristina Fernández de Kirchner, Argentína elnök asszonya a minap. Az argentin lapok gazdasági rovatai is hetek óta azt elemzik, vajon miért alakulhatott így a kelet-európai országok, köztük a különösen rossz helyzetbe kerülő Lettország sorsa. A tekintélyes stockholmi gazdasági iskola közgazdásza, Morsen Hansen úgy véli, az új pénzügyi válság bebizonyította, hogy a kelet-közép-európai térség gazdasági szerkezete azért ilyen sérülékeny, mert 1989 után az új rendszer a régi súlyos egyenlőtlenségekre épült fel. Az IMF pedig azért követelheti Lettországtól az államcsődöt elkerülő kölcsönért cserébe a bérek csökkentését a versenyképességhez, mert gyengék a szakszervezetek.
Mind több politikus, elemző emlegeti az új, ezúttal gazdasági vasfüggöny leereszkedését a nyugat-európai államok és a régi, korábban szovjet befolyás alá tartozó térség közé. Hansen a világméretű pénzügyi válság kirobbanásáért egyébként ugyanúgy Alan Greenspant, az Egyesült Államok szövetségi jegybankjának volt elnökét tartja felelősnek, mint a közgazdasági Nobel-díjas Joseph Stiglitz, aki piaci fundamentalizmusnak tartja a neoliberalizmust. Greenspan ugyanis 2001-ben nem szállította le a kamatokat, és a pénzbőség következtében az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, sőt a kelet-közép-európai térségben óriási fogyasztási és ingatlanboom alakult ki. A hihetetlen mértékű gazdasági növekedéssel együtt elszabadult az infláció az Európai Unióban, de ezzel nem tudott lépést tartani a termelékenység.
Argentína nem véletlenül figyel fél szemmel a pénzügyi válság következtében megroggyant kelet-európai térségre. A dél-amerikai ország gazdaságpolitikája egyre inkább a protekcionizmus és az államosítás felé tart. Argentína a 2001-es pénzügyi összeomlást máig nem tudta kiheverni teljesen, többek között azért sem, mert az utolsó argentin diktatúra (1976–1983) után fokozatosan felgyorsult a szinte kritikátlan privatizációs gazdaságpolitika. Bár azóta felpörgött a gazdaság, a középosztály elszegényedett, és a multinacionális cégek változatlan befolyása következtében Argentína máig nem tudja kihasználni kiváló mezőgazdasági adottságait. Tavaly nyáron egy uruguayi lap írta meg, hogy Argentína termőföldjeinek 65 százaléka került külföldi kézbe, és a multik Dél-Amerika többi országának termőföldjeit is meg akarják szerezni. Sőt szemet vetettek az argentin – de a paraguayi, uruguayi és brazil – édesvízkészletekre is.
A gazdasági vasfüggöny Dél-Amerika két legnagyobb országa – Brazília és Argentína – között is egyre inkább látható az argentin válság óta. Az újonnan felfedezett olajkészlet birtokában a világban fontos szerepekre készülő Brazília az erősödő argentin protekcionizmussal szemben a liberális gazdaságpolitikában és az Egyesült Államokhoz való, de nem feltétlen alkalmazkodásban látja a megoldást a térség gazdasági és politikai gondjaira.