A szamizdatkorszakban adta ki Nyelvlecke című regényét, amit jóval később Lipót-alsó címmel írt át aktualizálva. A Huszonegy magyar szöveg című könyvének sem véletlenül volt ily provokatív címe, mert normális korban, normális világban természetes, hogy magyar ember magyar szöveget ír, de a XXI. század első évtizedének közepén már semmi sem egyértelmű. Már nyomdában van az 1919-ről szóló Szivarklub című Serdián-regény, amely sajátos módon tárgyalja a marxista–leninista esztétika egyik legutolsó képviselője, Lukács György tevékenységét. Az esztéta nemcsak támogatta, hanem társadalmilag legitimálni próbálta a vörösterrort, ennek ellenére hihetetlen módon szalonképes még ma is. Lukács legvonzóbb tulajdonsága volt, hogy szertartásosan ápolta szivarozási szokásait, innen a Szivarklub cím. A regény egyik érdekessége, hogy a nagy formateremtő XX. századi amerikai író, John Dos Passos 1919 című könyvére, az Amerikai trilógia egyik darabjára épít, konkrétan idéz is belőle. Másik fő forrása Bendl Júlia objektív Lukács György-monográfiája. A Szivarklub nem történelmi és főleg nem posztmodern regény. Az eseménysor úgy pereg végig előttünk, hogy Lukács György, aki a regény szürreális fikciója szerint mintha most is élne, visszagondol az életére. Serdián Miklós György az olvasók megnyugtatására közli, hogy a kisregény rövid, ő inkább a cseh kisprózát, Hrabalt, a kisregényíró Páralt tekinti mintának, mint a nagyregényt teremtő kortársakat, és maximális sűrítésre törekszik. Bár nem szándékosan, de óhatatlanul mindkét minőségben, íróként is, kiadóként is újszerű, már-már egzotikus munkákat tesz le az asztalra. Legújabb, készülő munkájáról annyit árul el, hogy öt nyelven írt (magyar, eszperantó, angol, német és spanyol) könyvének új, bővített kiadásán dolgozik.
Áttérve saját könyvkiadói mivoltának ismertetésére, Serdián Miklós György elmondta, hogy tízéves, szamizdatjellegű működés után az 1999 óta legálisan tevékenykedő kiadó a magyar mellett angol, japán, német, spanyol, eszperantó és számos más nyelven jelentet meg könyveket. Ebből következik, hogy nagy előszeretettel foglalkoztat több nyelven is alkotni képes szerzőket, Kabdebó Tamást, Ferdinandy Györgyöt és másokat. Nem kizárt, hogy a jövőben gyakorlatilag újra szinte szamizdat keretek között lesz kénytelen működni a kiadó – tette hozzá kesernyésen a kiadóvezető.
Idén már megjelent Makovecz Imre Írások című könyve. Április 8-án, a K. A. S. galériában megnyíló Makovecz Anna-kiállításon mutatja be a kiadó a művész Szeretet, jóság, öröm, fény, levegő című, gyűjtőknek szánt kiadványát. Serdián szerkesztőként időszerűnek tartja az iszlám szótár megjelentetését, hisz az iszlám kifejezésekkel kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia szabályzata is idejétmúlt. Nagyon fontosnak tartja az Obi, a gőgös kókuszdió című afrokubai mese-összeállítást illusztrált változatban, és Makovecz Imre tanítványainak, Csernyus Lőrinc és Turi Attila építőművészetének bemutatását.
Az utóbbi hat év alatt eljutottunk odáig, hogy egy könyvkiadó – eltekintve néhány kivételezettől – immár nulla forint támogatásra számíthat az államtól, és csak innovatív, egyszemélyes vállalkozásként tud talpon maradni. 2010-ben az ezoterikus előrejelzések szerint hihetetlen megtisztulás várható minden vonalon. Csak már látnám – fejezi be a kiadóvezető.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése