Európa országai általában a jobb átláthatóságot várják a G20-tanácskozástól, a regulákkal így segítenének a gazdaságnak. Ám nem akarnak újabb és újabb gazdaságösztönző csomagokat életbe léptetni egyébként is túlterhelt költségvetésük terhére, mint ahogy azt például az Egyesült Államok szorgalmazza. A két nézőpont között helyezkedik el Nagy-Britannia, a házigazda, amely a világgazdaság növekedési pályára állítását szorgalmazza bármilyen módon, és – társaival együtt – ellenzi a protekcionista lépéseket. Ez utóbbiban általában egyetért mindenki, mivel úgy tartják, ilyen módon csak mélyítik a válságot az egyes országok rövid távú nyeresége révén. A nyilatkozatok azonban kissé álságosak. A Világbank jelentése szerint a novemberi washingtoni G20-csúcs óta – amelyen a résztvevők hitet tettek a protekcionizmus ellen – 17 tagnak volt olyan lépése, amelyik esküje ellen szólt. A három kivétel a Dél-afrikai Köztársaság, Szaúd-Arábia és Japán volt. Tokió most is inkább a nemzetközi helyzet miatt aggódik, s nem saját magát félti, ehelyett a válság okainak megkeresését szorgalmazza.
A G20-tagok a Nemzetközi Valutaalapra bíznák a válságkezelést, amely ugyan egyre inkább kifogy a pénzből, a közös kasszába adakozók közül ugyanis Kína – és a többi feltörekvő ország – úgy véli, adományaikért cserébe politikai jogokat is szeretnének. A G20 létrehozása a G8 helyett előrelépés ugyan, de a kis országok joggal érzik úgy, hogy továbbra is a nagyok elképzelései mentén kezelik a krízist. Nicolas Sarkozy korábban leszögezte, csak valóban eredményes csúcson fog részt venni, a puha határozatok semmit sem érnek. Barack Obama amerikai elnök az országok közötti nézeteltérésekről azt mondta, azok komoly mértékben eltúlzottak. Az Európai Unió két erőközpontja, Franciaország és Németország mindenesetre határozottan kiáll saját nézetei mellett, azaz nem hajlandó újra a zsebébe nyúlni.
A csúcstalálkozó immár megszokott módon ostromlott külsőt adott Londonnak. A belvárosi utcákat lezárták, mintegy ötezer rendőr áll készenlétben, tegnap pedig többször is voltak kisebb-nagyobb tüntetések a válság okozóinak tartott bankok ellen. A Cityben – a londoni pénzügyi központban – számos üzlet ablakait bedeszkázták a tulajdonosok, a városrészben működő pénzügyi intézmények vezetése és a City rendőrsége pedig részletes magatartási ajánlásokat állított össze az alkalmazottaknak a bajok elkerülésére. Sok bank utasításba adta, hogy alkalmazottai ne viseljenek öltönyt az utcán.
Manfred Weber és Brüsszel fizeti Magyar Péter országjárását