A Moldovai Köztársaságban április 5-én tartott parlamenti választások nyomán kirobbant zavargások után őrizetbe vett tüntetők elleni brutális hatósági fellépés elkövetőinek felelősségre vonását szorgalmazta Jean-Louis Laurens. Az Európa Tanács (ET) demokráciáért és politikáért felelős vezérigazgatója a helyszínen szerzett tapasztalatairól beszámolva úgy vélekedett: a chisinaui hatóságoknak rengeteg tennivalójuk van az emberi jogok szavatolása terén. Laurens arra utalt, hogy a moldovai hatóságok által letartóztatott néhány száz fiatalt rendőrök és börtönőrök éheztették és véresre verték a fogva tartás során, sőt olyan nyilatkozatokat írattak alá velük, amelyeket nem olvashattak el. Tegnap egyébként Marian Lupu moldovai házelnök is elismerte: megverték az őrizetbe vett tüntetőket. Chisinaui sajtóinformációk szerint nyilvánosságra került az április 7-i tüntetések állítólagos harmadik halálos áldozata, egy húszéves fiatalember, akinek holttestét szülei szerint véraláfutások borítanak. A moldovai főügyészség szerint a fiatal férfi a cipőfűzőjével felakasztotta magát, a szülők azonban ezt kizártnak tartják, mivel fiuk nyakán nem észleltek vágásnyomokat, a 80 kilogrammos testet pedig nem bírta volna el a cipőfűző.
Az uniós intézményeket megdöbbentette, hogy Bukarest román állampolgárságot adna egymillió moldovainak. Ha ez valóban megtörténik, akkor az gyengítheti Románia pozícióját az unión belül. A hírt közlő uniós hírportál, az Euobserver idézte Christina Gallachot, az EU külkapcsolati szóvivőjét, aki szerint „ez csak egy javaslat” és nem biztos abban, hogy „nem csak egy politikai nyilatkozat”. Ha azonban a projektet mégis megvalósítják, és Chisinau azzal vág vissza, hogy a kettős állampolgárságot törvénytelennek nyilvánítja, akkor Románia szomszédos országának lakosságának negyedét olyan helyzetbe hozza, amelynek – egy uniós tisztségviselő szerint – „riasztó” hatása lehet a térség stabilitására.
origo.hu
Meggyilkolták a Budapesten eltűnt amerikai nőt
