George Mitchell, Barack Obama amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja Izraelbe, térségbeli körútjának második állomására érkezett tegnap. Obama valóban változást hozott a közel-keleti politikába azzal a törekvésével, hogy a lehető leghamarabbi időpontban arra próbálja rávenni Izraelt, engedje meg a független palesztin állam létrehozását. Az új, minden eddiginél radikálisabb és hajlíthatatlanabb izraeli kormány azonban egyelőre hallani sem akar a tervről, helyette az Irán jelentette fenyegetésre koncentrál, időről időre meglebegtetve a katonai csapás lehetőségét. Amerika viszont ettől óva inti térségbeli legszorosabb szövetségesét, mint ahogy a kedélyek szításától is, minthogy Obama tárgyalási stílusa egyértelműen békülékeny a nyolcéves Bush-féle agresszív diplomáciát követően. A most kialakult helyzetben legkényelmetlenebbül Izrael érezheti magát, amely búcsút mondhat a Bush-éra kritikátlan Izrael-párti diplomáciájának, ráadásul egyelőre az sem világos, a Netanjahu-kormány milyen irányba fog elindulni nemzetközi színtéren egy olyan, a legtöbb helyen vállalhatatlan külügyminiszterrel, mint Avigdor Lieberman.
Több történelmi esemény is kötődik Obama térségbeli lépéseihez. Damaszkusz George Bush alatt a gonoszok tengelyének megbélyegzett állama volt, az új elnök viszont befolyásos képviselőket küldött Szíriába, hogy elkezdje az egyeztetéseket. Ennek valószínűleg nem csupán a békevágy az oka, hanem az, hogy megálljon Amerika kiszorulása a térségből, egyúttal Obama azt is felismerte, hogy a korábbi erőpolitika tovább nem tartható fenn. Szíria egyébként is kulcsszereplő a térségben geostratégiai helyzete, szilárd berendezkedése és kiváló iráni és orosz kapcsolatai okán, ráadásul Damaszkuszon keresztül – nem hivatalos formában – még a Hamász is elérhető. Az Iránnal való együttműködési lehetőségek egyelőre még kissé távolinak tűnnek, de mind Teherán, mind Washington megkezdte az óvatos tapogatózásokat. Barack Obama gesztust tett azzal, hogy nem utasította el teljes mértékben az iráni urándúsítás jogát, és hajlandó a folyamat leállítása nélkül is tárgyalásokat folytatni Iránnal. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szintén nyitottnak mondta országát az egyeztetésekre, közben fenntartva, hogy Iránnak joga van saját békés célú nukleáris programjának folytatására.
Amerika a térségben továbbra is számít hagyományos szövetségesére, Szaúd-Arábiára és a kis olajmonarchiákra, közvetítőként Törökországra, valamint Oroszországra is, mint a régió egyre meghatározóbb szereplőjére.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
