A Lipót titkai: szinte lehetetlen az eladás

Többtucatnyi bérlakás található a megszüntetett Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet területén, amelyekből a lakók nem hajlandók elköltözni. Ezenkívül egy víztározó, egy Mol-vezeték, egy műemléki védettség alatt álló kápolna, egy teniszpálya és egy alapítvány 99 évre szóló bérleti joga, valamint az önkormányzat változtatási tilalma teszi lehetetlenné, hogy az egykori gyógyintézetet valós piaci értékén adják el. Szinte biztos, hogy ebben a kormányzati ciklusban az ingatlanegyüttest nem tudják értékesíteni, így azok tovább pusztulnak, őrzésük pedig százmilliókat visz el.

Szinte biztos, hogy ebben a kormányzati ciklusban egyetlen bezárásra ítélt kórház ingatlanegyüttesét sem lehet értékesíteni. Pedig Molnár Lajos, majd Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi miniszter többször is megígérte: az egyenként is sok milliárd forintot érő gyógyintézetek eladásából keletkező bevételt az egészségügyi ágazat kapja meg. A pénzt fejlesztésekre fordítják – szóltak a nyilatkozatok. A kórházak bezárásáról ugyan már 2007 tavaszán döntés született, a kiköltöztetés, az eszközök leltárba vétele, a magántulajdonú ingóságok elszállítása azonban hosszadalmas volt.
Csak nemrég jutott el a megszüntetés levezénylésével megbízott Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) oda, hogy átadja a kórházakat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek. Az értékesítés pedig beláthatatlan messzeségbe távolodott. Előbb szakértőkkel kell előkészíttetni az eladást, ezt meg kell vizsgálniuk a felső vezetőknek, majd az MNV Zrt. igazgatótanácsának is döntenie kell róla. Ezután ki kell írni a tendert, meg kell határozni a pályázatok benyújtásának határidejét. Majd el kell bírálni azokat, s lehetőséget kell biztosítani a jogorvoslatra.
Az értékesítést számos probléma nehezíti. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén többtucatnyi bérlakás található, s a lakóknak eszük ágában sincs onnan elköltözni. Sokan évtizedekkel ezelőtt kaptak bérleti jogot. Van köztük gyermekes család, de olyan nyugdíjas is, aki 35 évig dolgozott a Lipóton ápolónőként.
A telken található egy tározó is, amely fontos szerepet játszik a budai régió vízellátásban, egy Mol-vezeték, egy műemléki védettség alatt álló ökumenikus kápolna, egy magatartászavarokkal küzdő gyermekekkel foglalkozó alapítvány, amely az egyik ingatlanra 99 évre szóló bérleti joggal rendelkezik. Szintén bérleti jog van bejegyezve egy teniszpályára, amelyen a bérlő az elmúlt években fejlesztéseket hajtott végre. Nyilvánvalóan őt sem lehet csak úgy kitenni. A helyi önkormányzat pedig változtatási tilalmat rendelt el a területre.
Vannak bonyodalmak az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) területén is. Egy Symbion nevű magáncég az ingatlanegyüttes közepére kapott földhasználati jogot. Az ügyről a Magyar Nemzet már korábban beszámolt, akkor az EKI vezetője, Kárpáti Zsuzsa azt nyilatkozta, hogy meglepődtek, amikor a jogászok megtalálták a dokumentumokat, hiszen nem tudtak erről a jogi helyzetről. Akkor a készletgazdálkodási intézet több hivatalnál is próbált tájékozódni, de sehol sem tudtak magyarázatot adni arra, miként kapott a magánvállalkozás 99 éves földhasználati jogot egy állami ingatlanra. Azóta kiderült: építési engedélye is van a területre, amelyet a XIII. kerületi önkormányzat érdekes módon minden évben a határidő lejárta előtt hosszabbít meg. Az EKI hiába próbálta meg felvenni a kapcsolatot a Symbion képviselőivel.
Korábban az EKI-ben azt mondták: úgy tudják, a cég a Széchenyi fürdő gyógyvizét felhasználva magánkórházat, rehabilitációs központot, szállodát akart létesíteni az állami kórházegyüttes közepén. Komolyabb építkezésbe még nem kezdtek, de úgy tűnik, a Széchenyi fürdő ott futó gyógyvízcsapját már kiásatták.
Tehát az OPNI, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, az OGYK, valamint a BM Kórház épületei pusztulnak, őrzésük százmilliókat visz el közpénzből. A piacon pedig az áruk ma már jóval alacsonyabb.