A szülők képesítése még mindig döntő

Az Európai Unióban több nőnek van felsőfokú végzettsége, mint férfinak – derül ki egyebek között abból az összeállításból, amelyet az Eurostat, az EU statisztikai hivatala készített a tagországokban az egyetemi és főiskolai diplomások arányáról. Hazánk szerény helyet foglal el a rangsorban.

(Brüsszel)

Jelentést készített az Eurostat az oktatási miniszterek ma záruló, a bolognai folyamatról szóló leuveni konferenciájára, amely a felsőfokú képzettség társadalmi dimenziójával és a mobilitással foglalkozik. Eszerint a szülők képzettségi szintje egyértelműen befolyásolja, hogy gyermekeik milyen oktatásban részesülnek. 2005-ben az akkori, huszonöt tagú unióban, a 25–64 éves korcsoportban azok közül, akik szüleinek legfelsőbb végzettsége érettségi volt, 17 százalék végzett főiskolát vagy egyetemet. Ez az arány 32 százalék volt azok esetében, akiknek szülei felsőfokú képzettségűek voltak, és 63 százalék volt azoknál, akiknek a szülei meg is szerezték a felsőfokú diplomát.
Az adatok azt mutatják: a legfiatalabb nemzedékben a szülők képzettségi szintjének hatása továbbra is jelentős. A 25–34 évesek között, akiknek szülei alacsonyabb végzettségűek, 23 százalék kapott diplomát. Ez az arány 30 százalék volt azoknál, akiknek szülei befejezték a középiskolát, 61 százalék pedig abban a körben, ahol a szülőknek felsőfokú végzettségük volt.
A bolognai folyamat egyik célja a diákmobilitás. 2006-ban a huszonhetek uniójában felsőfokú intézménybe járó diákok 7,5 százaléka külföldi volt, szemben a 2000. év 5,3 százalékos arányával. 2000 és 2006 között a külföldi diákok aránya – Lettország, Románia és Szlovákia kivételével – minden tagállamban nőtt. 2006-ban a legnagyobb az Egyesült Királyságban volt (18,3 százalék), ezt Ausztria (15,6 százalék), Franciaország (14,6 százalék), Belgium (14,3 százalék), Németország és Svédország (mindkettő 12,8 százalék) követte. Ugyanekkor a külföldi főiskolákra, egyetemekre a legkevesebb diák Magyarországról érkezett (1,3 százalék).
A huszonhét tagú unióban a felsőoktatásban legalább két éven át részt vevők aránya nemzedékeken keresztül nőtt. 2007-ben a 25 és 34 év közöttiek harminc százalékának volt felsőfokú diplomája, míg a 35–44 éves korosztályban az arány 25, a 45–64 év közöttiek esetében pedig 19 százalék volt. Az Eurostat úgy találta, hogy 2007-ben a felsőfokú végzettségűek aránya – Németország kivételével – a legfiatalabbak (25–34 évesek) körében valamennyi tagországban nagyobb volt, mint a legidősebbeknél (45–64).
A legfiatalabbak kategóriájában a legtöbb főiskolát, illetőleg egyetemet végzők aránya Cipruson (47 százalék), Írországban (44 százalék), Franciaországban (42 százalék), Belgiumban (41 százalék), Dániában és Svédországban (mindkettőben 40 százalék) volt. A legalacsonyabb arányt a Cseh Köztársaságban (16 százalék), Romániában (17 százalék), Szlovákiában (18 százalék), Olaszországban, Ausztriában (mindkettőben 19 százalék) és Magyarországon (22 százalék) mérték. A felsőfokú végzettségűek aránya a nőknél nemzedékeken át erősebben növekedett, mint a férfiaknál. A legidősebb korcsoportban viszont több férfinek van felsőfokú végzettsége, mint nőnek (21 és 18 százalék). A középkorúak esetében ez az arány gyakorlatilag egyenlő (a férfiak 24, a nők 25 százaléka felsőfokú végzettségű). A legfiatalabb korcsoportban a férfiak 26, a nők 34 százaléka végzett el valamilyen felsőfokú intézményt.