Az EU szerint belügy a tulajdon védelme

Brüsszelben nem tudnak arról, hogy a tulajdon védelmének módját uniós törvények korlátoznák, mert annak szabályozása a tagállamok belső ügye. Kormánypárti politikusok gyakran hivatkoznak arra, az EU jogszabályai miatt nem lehet az idevonatkozó törvényt úgy módosítani, hogy a tulajdon oly módon is védhető legyen, hogy az akár a támadó sérülésével, netán halálával járjon.

2009. 05. 27. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tulajdon, ingatlan, házak védelmének szabályozása egyértelműen egy-egy tagállam belső ügye – nyilatkozta Brüsszelben Riccardo Mosca, az Európai Bizottság igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelős biztosi hivatal sajtóreferense. Leszögezte: nem hallott olyan tilalomról, hogy a tulajdont uniós jogszabályok miatt nem lehet olyan eszközökkel védeni, amelyek a behatolónak akár az életét is kiolthatják.
A Magyar Nemzet annak tisztázására fordult az Európai Bizottság igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelős biztosához, Jacques Barrot-hoz, mert Magyarországon ismét fellángolt a vita annak kapcsán, hogy Szepessy Zsolt, Monok polgármestere az önvédelem lehetőségeinek bővítésére nyújtott be törvénymódosítási, illetve népszavazási kérelmet. Kormánypárti politikusok ugyanis állították: uniós jogszabályok miatt nem lehet a vonatkozó törvényt úgy módosítani, hogy a tulajdonvédelem módja extrém esetben akár a támadó halálához vezessen.
Kérdésünkre, hogy a tulajdonos nem vezethet elektromos áramot telkén belül található kerítésbe, ugyancsak nem tudnak Brüsszelben, vagyis egyedül magyar törvények hivatottak meghatározni a tulajdonvédelem módját.
Lapunk korábban beszámolt róla, hogy Szepessy Zsolt és Erdei Csaba jogász kérelmet nyújtott be az igazságügyi tárcához, amelyben kérték, hogy a minisztérium módosítsa a Btk. vonatkozó törvényét. Ugyanakkor népszavazási kérelmüket is átadták az Országos Választási Bizottságnak (OVB). Az OVB azonban alkotmányos alapelvekre hivatkozva elutasította a népszavazási kérelmet. Erdei Csaba, a törvénymódosítás megfogalmazója úgy vélte: ilyen helyzetben, amikor az állam csődöt mondott, meg kellene adni a polgároknak a lehetőséget arra, hogy életüket, tulajdonukat megóvhassák. – Az lenne a logikus, hogy az állam, miután bocsánatot kért az emberektől, hogy eddig nem volt képes oltalmazni őket, azt mondja: mivel továbbra sincs pénzem a hatékony védelemre, hozok egy törvényt, amivel megvédhetitek magatokat – fogalmazott a jogász. Rámutatott: ezzel szemben a kormány nem vallja be döntésképtelenségét, pénztelenségét, ugyanakkor jogszabályi környezetet sem biztosít a tulajdon védelméhez. – Helyette jókora büntetésre számíthat az, aki megpróbál védekezni a bűnözők ellen – értetlenkedett az ügyvéd.
– Elképesztő, hogy ebben az országban bűnözők jogaira hivatkozva nem védhetjük meg életünket, javainkat – jelentette ki Erdei, hozzátéve: az OVB döntése ellen vagy fellebbeznek, vagy más megfogalmazásban benyújtják újra népszavazási kérelmüket.

A népszavazási kérelem: „Akarja-e ön, hogy az Országgyűlés az 1978. évi IV. törvényt akként módosítsa, hogy ne legyen büntethető az a személy (illetőleg a cselekmény büntethetőséget kizáró ok legyen), aki saját, illetőleg mások személyét, lakását, tulajdonát, testi épségét, életét fenyegető, veszélyeztető jogtalan támadást úgy hárít el vagy előz meg, hogy a megelőzéshez, elhárításhoz szükséges mértéket bármilyen arányban, bármilyen eszközzel túllépi, még akkor sem, ha a támadás megelőzése, megakadályozása, elhárítása közben és annak következtében a támadó súlyosan megsérül vagy életét veszíti?”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.