Az EU szerint belügy a tulajdon védelme

Brüsszelben nem tudnak arról, hogy a tulajdon védelmének módját uniós törvények korlátoznák, mert annak szabályozása a tagállamok belső ügye. Kormánypárti politikusok gyakran hivatkoznak arra, az EU jogszabályai miatt nem lehet az idevonatkozó törvényt úgy módosítani, hogy a tulajdon oly módon is védhető legyen, hogy az akár a támadó sérülésével, netán halálával járjon.

A tulajdon, ingatlan, házak védelmének szabályozása egyértelműen egy-egy tagállam belső ügye – nyilatkozta Brüsszelben Riccardo Mosca, az Európai Bizottság igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelős biztosi hivatal sajtóreferense. Leszögezte: nem hallott olyan tilalomról, hogy a tulajdont uniós jogszabályok miatt nem lehet olyan eszközökkel védeni, amelyek a behatolónak akár az életét is kiolthatják.
A Magyar Nemzet annak tisztázására fordult az Európai Bizottság igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelős biztosához, Jacques Barrot-hoz, mert Magyarországon ismét fellángolt a vita annak kapcsán, hogy Szepessy Zsolt, Monok polgármestere az önvédelem lehetőségeinek bővítésére nyújtott be törvénymódosítási, illetve népszavazási kérelmet. Kormánypárti politikusok ugyanis állították: uniós jogszabályok miatt nem lehet a vonatkozó törvényt úgy módosítani, hogy a tulajdonvédelem módja extrém esetben akár a támadó halálához vezessen.
Kérdésünkre, hogy a tulajdonos nem vezethet elektromos áramot telkén belül található kerítésbe, ugyancsak nem tudnak Brüsszelben, vagyis egyedül magyar törvények hivatottak meghatározni a tulajdonvédelem módját.
Lapunk korábban beszámolt róla, hogy Szepessy Zsolt és Erdei Csaba jogász kérelmet nyújtott be az igazságügyi tárcához, amelyben kérték, hogy a minisztérium módosítsa a Btk. vonatkozó törvényét. Ugyanakkor népszavazási kérelmüket is átadták az Országos Választási Bizottságnak (OVB). Az OVB azonban alkotmányos alapelvekre hivatkozva elutasította a népszavazási kérelmet. Erdei Csaba, a törvénymódosítás megfogalmazója úgy vélte: ilyen helyzetben, amikor az állam csődöt mondott, meg kellene adni a polgároknak a lehetőséget arra, hogy életüket, tulajdonukat megóvhassák. – Az lenne a logikus, hogy az állam, miután bocsánatot kért az emberektől, hogy eddig nem volt képes oltalmazni őket, azt mondja: mivel továbbra sincs pénzem a hatékony védelemre, hozok egy törvényt, amivel megvédhetitek magatokat – fogalmazott a jogász. Rámutatott: ezzel szemben a kormány nem vallja be döntésképtelenségét, pénztelenségét, ugyanakkor jogszabályi környezetet sem biztosít a tulajdon védelméhez. – Helyette jókora büntetésre számíthat az, aki megpróbál védekezni a bűnözők ellen – értetlenkedett az ügyvéd.
– Elképesztő, hogy ebben az országban bűnözők jogaira hivatkozva nem védhetjük meg életünket, javainkat – jelentette ki Erdei, hozzátéve: az OVB döntése ellen vagy fellebbeznek, vagy más megfogalmazásban benyújtják újra népszavazási kérelmüket.

A népszavazási kérelem: „Akarja-e ön, hogy az Országgyűlés az 1978. évi IV. törvényt akként módosítsa, hogy ne legyen büntethető az a személy (illetőleg a cselekmény büntethetőséget kizáró ok legyen), aki saját, illetőleg mások személyét, lakását, tulajdonát, testi épségét, életét fenyegető, veszélyeztető jogtalan támadást úgy hárít el vagy előz meg, hogy a megelőzéshez, elhárításhoz szükséges mértéket bármilyen arányban, bármilyen eszközzel túllépi, még akkor sem, ha a támadás megelőzése, megakadályozása, elhárítása közben és annak következtében a támadó súlyosan megsérül vagy életét veszíti?”