Barroso és Bajnai egyetért

A teljes összhang és elégedettség jellemezte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnökének és Bajnai Gordon magyar miniszterelnöknek közös sajtókonferenciáját, amelyet az EB gigantikus épületének földszintjén lévő „VIP-sarokban” tartottak azt követően, hogy Bajnai brüsszeli „bemutatkozó látogatásán” tájékoztatta a bizottsági elnököt, miként kívánja kormánya Magyarországot a lehető legrövidebb időn belül sikeres országgá tenni.
Barroso elmondta, hogy az EB támogatja a miniszterelnök által ismertetett intézkedéseket, amelyek a rossz irányú folyamatok megfordítását és a gazdaság fenntartható növekedési pályára állítását, s munkahelyek teremtését célozzák. Biztos benne, tette hozzá, hogy Magyarország erősebben kerül ki a válságból, mint ahogyan az elérte, s amelynek eredményeként gazdasága most hat százalékkal zsugorodik. Örvendetesnek nevezte azt is, hogy Magyarország eddig már 2,5 milliárd euró összegű uniós támogatást is kapott a tízszer annyi, 2007 és 2013 között lehívható összegből.
Lapunk megkérdezte Barrosót arról, hogy szerinte inkább az EU vagy a magyar kormány az oka, amiért a magyar nép jó része elvesztette illúzióit a közösségben. A bizottsági elnök azt felelte, nem hinné, hogy általában az európaiak az Európai Uniót hibáztatnák. Sőt, emelte ki, az uniós felmérések szerint az európai intézményekben még a nemzeti kormányoknál is jobban bíznak. Magyarország pedig uniós tagsága nélkül nem fejlődött volna annyira, mint azt tette.
Bajnai a második, kifejezetten a magyar tudósítóknak tartott sajtókonferenciáján megerősítette Barroso álláspontját, s hozzátette: az EU a válság idején is segítő hátteret biztosít az országnak. Elmondta azt is, Magyarországnak a lehető leghamarabb csatlakoznia kell az euróövezethez. Örömét fejezte ki, amiért három, Magyarország számára óriási jelentőséggel bíró, nevezetesen a magyar–román, a ma-gyar–horvát és a magyar–szlovák energetikai összekötő projekt uniós támogatással valósulhat meg.
Kérdésünkre, vajon neki nem tett volna-e jót, ha Joaquín Almunia uniós pénzügyi biztos korábban figyelmeztette volna már arra, hogy milyen irányba halad az ország, azzal felelt, ez egyrészt rá nem lett volna hatással, másrészt az nem Almunia feladata.
Azt a kérdést is feltettük, hogy miközben a külügyi és az agrárminisztérium élére nem megosztó vezetőket nevezett ki, miért választott olyan, végletesen megosztó tisztségviselőket, mint Hiller István oktatási miniszter. Bajnai úgy felelt: olyan kormányt kívánt alakítani, amelyben válságkezelés szempontjából meghatározó pozíciókban is teljesítményük alapján nemzetközileg elismert szakemberek kapnak helyet. „De azt is mondtam, hogy szeretném, ha kormányomban nem válságkezelési területeken ott lennének a szocialista párt meghatározó politikusai, mert fontos, hogy az MSZP személyeken keresztül is demonstrálja elkötelezettségét a kormányprogram iránt.”
Elmondta azt is, hogy az új, válságkezelő program elemeit be kívánja emelni az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződésbe, s erről majd a két intézmény képviselőivel a közeljövőben Budapesten tárgyalnak.