Eltünteti a számlákat az áfaemelés

Bár már többször bezárták, ma is zavartalanul működik, és továbbra sem ad számlát a vásárlóknak az egyik fővárosi kínai ruhaüzlet. Vélhetőleg nem egyedi esetről van szó. Az áfaemelés után újabb lendületet kaphat a feketegazdaság.

Tiszta haszon? Három hónap alatt valamivel több mint százezer pályázat érkezett a kormány Tiszta haszon – számlával milliókért elnevezésű szerencsejáték-programjára. Az évi 180-190 millió forintba kerülő kezdeményezés elvileg a gazdaság fehéredését szolgálná. Lényege, hogy havonta tízszer egymillió forintot sorsolnak ki azon állampolgárok között, akik valamelyik igénybe vett lakossági szolgáltatásról számlát kérnek, és annak adatait „lejelentik”. Tekintve, hogy a magyarországi szolgáltatók naponta kiadnak nagyjából tízezer darab számlát, a százezer beérkezett bizonylat nem nagy szám, a játéktól tehát biztosan nem nő majd a költségvetési bevétel – véli Vámos György. A játékból ráadásul kimaradnak azok, akiknek nincs magyarországi bankszámlájuk, nem használnak internetet, vagy nem értenek a mobiltelefonhoz, az SMS-hez, más módja ugyanis nincs a számlalottózásnak. Így a havi nettó egymilliós nyereményre a leginkább rászorulók többsége eleve nem számíthat.

Meglátogattuk azt a budapesti, Zuglóban lévő kínai ruhaboltot, amelyről olvasóink jelezték, hogy rendszeresen nem kapnak nyugtát vásárlásaik során. A forgalmas helyen található üzlet az év elején egyszer már volt kényszerpihenőn, az adóhivatal ugyanis harminc napra bezárta nyugtaadás elmulasztása miatt, melyről akkor hivatalos közlemény is olvasható volt a bolt bejáratán. A harmincnapos bezárás márpedig a jogszabály szerint akkor jár, ha nem elsőre, hanem egy éven belül már másodszor bukik le a kereskedő, vagyis túl van egy 12 napos bezáráson, és visszaesőként az egymillió forintos mulasztási bírságon.
Mikor ottjártunkkor a fizetésre került sor, a kiszolgáló kínai fiatalember valóban nem ütötte be a pénztárgépbe a vásárolt tételeket, helyette gyors mozdulatokkal zsebszámológépen számolta ki a végösszeget. Ezután fizettünk, mire ő mosolyogva átnyújtotta a visszajárót, anélkül, hogy a bevételről bármiféle bizonylatot adott volna. Rutinos kereskedővel volt dolgunk, ott-tartózkodásunk idején ugyanis nem mi voltunk az egyetlenek, akik blokk nélkül távoztak.
– Többször jelezték már nekünk is, hogy kínai üzletben nem kaptak nyugtát – mondta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos Györgytől megtudtuk: a távol-keleti boltok javarészt a józsefvárosi piac raktáraiból szerzik be az árut, ami köztudottan a feketegazdaság melegágya, ahol egyáltalán nem jellemző a nyugtaadás vagy az áru eredetének igazolása. Ezért az itt beszerzett termékekről maga a kereskedő sem ad blokkot a boltjában, mert akkor azt is igazolnia kéne, honnan van az a bevétele, ami mögött hivatalosan nem áll árukészlet.
Vámos szerint ez a jelenség nem új keletű, csak a jéghegy csúcsa, hiszen az, hogy a kínai boltos nem ad nyugtát, nemcsak azt jelenti, hogy bevétele után nem fizet adót, hanem azt is, hogy a csempészáruval telített józsefvárosi piacon is gond nélkül virágzik a feketegazdaság. Ráadásul a jövőben még inkább számítani kell arra, hogy erősödik az illegális piac, aminek nem más a motorja, mint a magas adóterhek.
– A jelenlegi húszszázalékos forgalmiadó-kulcs is sok pénzt jelent a trükközőknek. Gondoljunk csak bele: ha nincs számla, akkor elvileg jól jár a vevő, mert olcsóbban veheti meg az árut vagy a szolgáltatást, de jól jár a kereskedő is, hiszen nem fizet adót a feketebevétel után, vagyis mindkét félnek több marad a zsebében – magyarázta a szakember, aki szerint a kormány áfaemelési terve éppen ezt a jelenséget betonozza majd be. Ugyanis azzal, hogy 20-ról 25 százalékra emelik az áfát, az árak tovább nőnek, ám a lakosság jövedelme vészesen apad, tehát aki teheti, élni fog az olcsóbb lehetőségekkel. Következésképpen egyre kisebb lesz idehaza a hivatalosan eladott áruk mennyisége, vagyis tovább romlanak a gazdasági mutatók, miközben mind többen trükköznek majd a megélhetésért. – Eddig is az adón spóroltak a vállalkozások. Az áfaemelés után fel kell rá készülni, hogy nem kapunk majd nyugtát akár egy ellenőrzöttnek tűnő, működési engedéllyel rendelkező kereskedőnél sem – jósolta a főtitkár.
Tavaly a teljes hazai ruházati piac forgalma a hivatalos statisztikák szerint 405 milliárd forintot tett ki, amit húszezernél is több üzlet termelt ki. Úgynevezett kínai bolt hivatalosan ezer van hazánkban, azonban ennek sokszorosa az olyan üzlet, ahol távol-keleti termékeket árulnak, vagy ázsiai származású a működtető. Arról nincs hivatalos gyűjtés, mennyi az adózott jövedelmük ezeknek az üzleteknek, de a piaci felmérésekből kiderül, hogy hivatalos forgalmuk tavaly meghaladta a 90 milliárd forintot, vagyis a teljes piac közel negyedét.
Az adóhatóság 2008-ban több mint negyvennégyezerszer ellenőrizte a vállalkozások nyugta-, számlaadási kötelezettségének betartását, és közel tízezer esetben (22,5 százalék) állapította meg a szabályok megszegését. Emiatt több mint 1,6 milliárd forintnyi mulasztási bírságot szabtak ki, 282 esetben zártak be üzletet, s mintegy 1200 alkalommal a mulasztást elkövető alkalmazottak megbüntetésére is sor került – összesen húszmillió forintot kell befizetniük. A kereskedelmet 26 ezer ellenőrzés érintette, ahol több mint 5300 esetben tártak fel mulasztást, a kiszabott bírság összege megközelítette az egymilliárd forintot – tájékoztatta lapunkat az adóhivatal.