És a nyolcadik napon

Isten hat nap alatt teremtette a világot. A hetediken megpihent, körülnézett, majd a nyolcadikon megteremtette a downokat, hogy több szeretet jusson a földre. A Down-szindrómás gyerekek szülei között terjedt el ez a nagyon is találó mondás. Aki találkozott már Down-kóros gyerekkel, tisztában van azzal, hogy Isten különleges szegénykéi ők, mindenfelé szeretetet sugárzó és szeretetre méltó emberek. Sajnos, spirituális értelemben hatalmas szívük fizikai ételemben nagyon beteg, ezért Isten gyakran szólítja magához őket túl korán. Talán azért, mert nagyon szereti őket.
Szalay Kriszta színművésznő, mielőtt Thália papjának szegődött volna, egy hűvösvölgyi szeretetotthonban dolgozott Down-szindrómás gyerekek, felnőttek ápolójaként. Az ott szerzett élményekből írta meg az És a nyolcadik napon című drámát, amelynek bemutatója 2005. március 1-jén volt a Thália Színházban. A nagy hatású színdarab filmre kívánkozik – mondották neki sokan, többek között Pajer Róbert rendező, aki négyéves kitartó munka után forgatott hatásos filmet, amelynek bemutatója hétfőn volt a Művész moziban. A filmet május 31-én este az m1 televízió is bemutatja. A rendező jó érzékkel ébredt rá, hogy ezt a balladaian szép, szomorú történetet úgy kell filmre vinni, ahogy Szalay Kriszta forgatókönyvíró-társa, Gergely Dorottya segítségével megálmodta az életben történt hasonló drámák nyomán. Egy dús, gazdag lelkivilágú, s talán ezért magányosan élő szép asszony (a drámában Szalay Kriszta alakította, a filmben Orosz Helga) gyermekáldásban részesül. Tipikusan pest-belvárosi, értelmiségi anyja (Martin Márta) először az apanélküliség miatt van felháborodva, majd attól esik kétségbe, hogy leánya Down-szindrómás kisfiút hozott a világra. Ám a gyermek, ez a különös, szaggatott nyelven beszélő angyal megváltoztatja a környezetében élő embereket. Az anya hivatást változtat, és fiatal gyermekes anyák számára alapít esti iskolát, ahol elsősorban szeretetre nevelik a szülőket, jó lelkű nővére segítségével. A puccos, gőgös pest-belvárosi asszonyból igazi nagymama lesz. A kisfiú a korábban gorombának, darócmodorúnak hitt házfelügyelőt (Hunyadkürti István) is jóságos bácsikává varázsolja. S bár beteljesedik a gyermek sorsa, Isten magához szólítja, de ahogy az anya a történet végén ki is mondja: ott maradt velük. Jobbá, szeretetteljesebbé, Krisztus-képmáshordozó emberré tette őket.
A film egyszerű, jól felépített, a szónak legnemesebb értelmében szívhez szóló története az író-színművésznő érdeme, de Payer Róbert rendező, Markert Károly, B. Marton Frigyes operatőr és a színészek, Orosz Helga, Martin Márta, Cserna Antal és a többiek mind hozzáadták a magukét. A cím találó, de az igazság kedvéért meg kell említenünk, hogy a szakma egy része kissé helytelenítette, hogy És a nyolcadik napon címmel Jaco van Dormael is készített 1996-ban egy filmet, ezért sokan szerencsésebbnek vélték volna a címváltoztatást. A körülmények és a magyarországi szállóige ismeretében ez több, mint bocsánatos dolog.