Ha az idei és a jövő évet nézzük, akkor semmi értelme sincs a megszorításoknak, később azonban, a válság elmúltával akár a sor elejére is kerülhetünk – jelentette ki tegnap Oszkó Péter pénzügyminiszter, aki szerint nagyon „bátor lépés” volt a kormány részéről, hogy a hatszázalékos viszszaesés mellett 1300 milliárd forintos nagyságrendű megszorító intézkedéseket hozott. A tárcavezető a GKI Gazdaságkutató tegnapi konferenciáján arra is kitért, hogy a kormány jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy gazdaságélénkítéssel tudná tompítani a válság hatásait, mivel a költségvetésben nem állnak rendelkezésre a szükséges források. Oszkó elismerte, hogy most csak a gazdaság csökkenését tudják lassítani, és 2011-ig nincs kilátás arra, hogy a még jövőre is növekvő államadósság lefaragása elkezdődhessen. Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság továbbgyűrűzése során azért „kerülhettünk a lavina útjába”, mert a korábbi évek pénzügyi túlköltekezése miatt sokkal sérülékenyebbnek ítélték meg hazánkat a kockázatoktól menekülő befektetők. Hangsúlyozta: ennek köszönhető, hogy elszakadtunk a régiótól, és a török és a dél-afrikai devizákkal mozgott együtt a forint árfolyama. Sőt a sérülékeny korszakunknak ma sincs vége, és még sok meglepetésre kell felkészülnünk.
– Eddig egy forint megtakarítás mellett másfél volt a hitel, ennek a korszaknak véget kellett vetni – fogalmazott az alelnök, aki ma már úgy látja, hogy a válság kezelése során a jegybank is követett el hibákat. Az idei gazdasági folyamatokról szólva kiemelte: a recesszióra csak rásegít, ha a pénzintézetek a Nemzeti Bankban tartják a pénzüket, és csak nagy nehézségek árán hitelezik a vállalkozásokat, így önbeteljesítő módon növelik a fizetésképtelenség kockázatát.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter előadásában azt mondta, hogy az Egyesült Államok lassan „banánköztársasággá” válik. A költségvetés hiánya ugyanis átlépi idén a 13 százalékot. Bokros szerint valószínű, hogy a jövőben az angolszász államokban a lakosság kevesebbet költhet fogyasztásra, miközben a megtakarításokat ösztönözni kell. Véleménye szerint helyes az az irány, amely a dollár várható értékvesztésére való tekintettel új tartalék-valutakosarat szeretne kialakítani.
Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a válság elmúltával is arra kell felkészülnünk, hogy a bankok kockázatvállalási hajlandósága csökken, és egy-egy vállalat hitelezésénél sokkal inkább az adott cég ágazatának megítélését, és jövőbeni kilátásait veszik figyelembe, mint a cég múltbeli teljesítményét és eredményeit. Felcsuti szerint ellentétben egyes véleményekkel, a magyarországi bankok nyugati tulajdonosai a válság során „kőkeményen ott álltak” magyarországi leánybankjaik mögött. Ezt az is bizonyítja, hogy a hazai pénzintézetek fizetőképességével nincs gond, a bankok tartalékai ugyanis a szabályokban előírt fölött vannak Magyarországon.
origo.hu
Elkészült a KEHI-jelentés: Közpénzen szivatta le a zsírját Ruszin-Szendi Romulusz
