A kommunizmus áldozatainak emléknapja – Változatos programokkal készül a Terror Háza Múzeum

Változatos programokkal, köztük rendhagyó tárlatvezetésekkel, történelemórákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, színházi előadással, tabló- és időszaki kiállítással, emlékünnepséggel, gyertyagyújtással és ingyenes nyitvatartással készül a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a Terror Háza Múzeum február 17. és 27. között.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az Elmondjuk, hogy tudd! című rendhagyó történelemórákon a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet történészei ismeretterjesztő előadásokat tartanak az emléknap tematikájához kapcsolódóan felsős és középiskolás diákoknak – olvasható a Terror Háza Múzeum közleményében.

A látogatók egész nap gyertyagyújtással emlékezhetnek a kommunista diktatúrák áldozataira a múzeum előtti Hősök falánál (Forrás: Facebook)

Előadások, múzeumpedagógiai foglalkozások

Az előadásokon a diákok más egyéb témakörök mellett megismerhetik a málenkij robotra hurcolt magyarok, valamint az 1953-ban a tiszalöki kényszermunkatáborban lezajlott fogolylázadás történetét, továbbá betekintést nyerhetnek a népbíróságok és a kommunista propagandagépezet működésébe. Szó lesz az 1956-os hősről, Angyal Istvánról és a kommunista Románia magyarellenes politikájáról is. Az előadások szünetében a résztvevők megtekinthetik Ringhoffer József müncheni festőművész, egykori tiszalöki politikai fogoly festményeit és rajzait, amelyeket az 1953. október 4-i felkelésről készített. A történelemórák mellett múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is várják a tanulókat, amelyeken történész munkatársaik a szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt magyarok történetét, a kommunista propagandagépezet és a politikai rendőrség működését, a koncepciós perek, valamint a vidék kényszerkollektivizálásának történetét dolgozzák fel. 

A foglalkozásokon az előadók korabeli dokumentumok, eredeti műtárgyak, fényképek és mozgóképek segítségével mutatják be a korszak történetét.

Magyarország stockholmi nagykövetségén február 18-tól kezdődően egy hónapon át lesz megtekinthető a Terror Háza Múzeum a Gulagra hurcolt hétszázezer magyar ember szenvedéstörténetének emléket állító Rabszolgasorsra ítélve című kiállítása. A megnyitón Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója tart előadást.

Rendhagyó tárlatvezetések

Február 23-án, hétfőn 10 és 15 óra között sportolók, színészek, zenészek, énekesek tartanak rendhagyó tárlatvezetéseket középiskolás diákoknak a Terror Háza Múzeumban. Az állandó kiállítás megtekintése során 

a hírességek felidézik a totalitárius diktatúrákkal, valamint az '56-os forradalommal kapcsolatos családi emlékeiket, 

saját élményeikről, benyomásaikról, valamint az események jelentőségéről mesélnek a fiataloknak. Február 25-én a múzeum egész nap ingyenesen tart nyitva: a megszokott nyitvatartási rend szerint, 10 és 18 óra között várják az érdeklődőket. A látogatók egész nap gyertyagyújtással emlékezhetnek a kommunista diktatúrák áldozataira a múzeum előtti Hősök falánál. Február 25-én 10 órától zártkörű emlékünnepség lesz a Terror Háza Múzeumban, amely online követhető a Terror Háza Múzeum és a Nemzeti ünnepek és emléknapok Facebook-oldalán.

„Elfejtettük volna?”

A kommunizmus pusztítását és áldozatait mutatja be az „Elfejtettük volna?” című tablókiállítás, amely a Csengery utcában, a Terror Háza Múzeum mellett tekinthető meg. Február 25-én 17 órától Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel... című kétfelvonásos színdarabját láthatja a közönség a Kertész Imre Intézetben. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány produkciója a kommunizmus áldozatainak emléke előtt tiszteleg. A darab Kelet-Európában játszódik 1949 decemberében, a sztálini tisztogatások idején. Egy fiktív kommunista állam vezetője kivégzésére vár a börtöncellájában, amikor éjszaka váratlanul látogatói érkeznek: egy államvédelmi tiszt, később pedig egykori szerelme, az ünnepelt írónő. Felajánlják neki a szabadulást, ha megtagadja elveit és együttműködik az államvédelmi szolgálattal. A színdarabot a szerző eredetileg bolgár nyelven írta, majd francia nyelvre dolgozta át. A Sediánszky Nóra fordításában elkészült színművet a Kossuth-díjas Káel Csaba rendezi. A darab dramaturgja Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója. Kosztov szerepében Őze Áron látható majd, Gesev államvédelmi tisztet Lengyel Ferenc alakítja, Kosztov egykori szerelmét Balázsovits Edit játssza. A darab zenei közreműködője Káel Norbert zongoraművész lesz.