A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója, Schmidt Mária hangsúlyozta: a Krúdy által megfogalmazott gondolatok jelen időben is érvényesek. Mint fogalmazott, az emlékév mottója – „A legmagyarabb író” – nemcsak jelmondat volt, hanem vállalás is: annak bizonyítása, hogy Jókai életműve ma is élő és megszólító erő. – Jókai Mór megmutatta nekünk a legjobb Magyarországot. Azt a hazát, amelyben az emberség erő, amelyben a hűség méltóság és a szabadság nem alku tárgya – mondta a főigazgató asszony, mielőtt Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkárral együtt kihirdették az emlékévhez kapcsolódó díjazottakat.
Jókai 200
Az emlékév során az intézet számos programmal idézte meg Jókai alakját: elindult egy 33 részes cikksorozat (Sal Endre írásai Jókai harmincháromszor címmel kötetben is megjelentek), de készült egy 25 részes ismeretterjesztő videósorozat is, amelyet az intézet honlapján és közösségi felületein tettek közzé, valamint az MTVA is műsorára tűzte. A Mindenhol Jókai felhívás nyomán térképes gyűjtés indult a Jókai nevét viselő közterekről, intézményekről és szobrokról; több mint harminc helyszín került fel a tematikus honlapra.
Az emlékév részeként a MÁV Zrt.-vel együttműködésben Jókai-emlékmozdonyt is avattak, amely már több tízezer kilométert tett meg a hazai vasúthálózaton. A fővárosban művelődéstörténeti kvízzel egybekötött beszélgetéssorozat is zajlott, ahol kortárs írók, történészek és muzeológusok járták körül Jókai életművét, emellett országszerte falfestések, óriásplakátok és citylightkampány népszerűsítette az író örökségét.
A filmes pályázatok közül a forgatókönyvírói kategóriában első helyezést ért el Gyimesi Domonkos Hétköznapok című munkája, második lett Papp Béla A szív és a toll című pályaműve, harmadik Dombrovszky Linda és Zentkó Felicia A szerelem bolondjai című alkotása.
A fikciós televíziós sorozatok kategóriájában első díjat kapott Dombrovszky Linda és Zentkó Felicia Jókai és a menyegzői szökevények című pályaműve, második lett Papp Gábor Zsigmond Cseréljünk vőlegényt! című munkája, harmadik Gabnai Sándor Szeretve mind a vérpadig című alkotása.
A négyrészes televíziós dokumentumfilm-sorozatok között első helyezést ért el Várkonyi Gábor Rólunk szól a mese – Jókai Mór történetei című pályaműve, második lett Dancs Réka Rebeka Jókai nyomában című alkotása, harmadik Földi Réka Jókai utolsó éjszakája című munkája. A nyertesek a Nemzeti Filmintézethez és a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-hez nyújthatnak be további pályázatot a forgatókönyvek megvalósítására.
A képzőművészeti pályázaton első helyezést ért el Gábor Imre Fiktív dagerrotípia I–VI. című alkotása, második lett Oláh László Szaffi te, hallod-e? című műve, harmadik Wechter Ákos Diszkiadás című munkája; ifjúsági különdíjat kapott Kőházi Kis Boróka Pók a szögletben (Mire megvénülünk) című alkotása.
A színmű- és drámaíró-pályázaton első díjat nem adtak ki; megosztott második helyezést ért el Kutszegi Csaba Párbaj Istennel, valamint Elmer István Megmozdul a föld című műve, megosztott harmadik lett Gál Vilmos Szerelmes Jókai és Komán Attila Szív mélyén az énekesmadár című alkotása. Ifjúsági különdíjat kapott Laczó Magdolna A bérci kapu című műve.
Az emlékév szervezői közölték: a programok célja az volt, hogy ne csupán az irodalomtörténet klasszikusaként, hanem kortárs jelentéssel bíró alkotóként mutassák meg Jókai Mórt, akinek életműve – a szervezők megfogalmazása szerint – ma is velünk él.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!