A Kertész Imre Intézet szervezésében új kvízestsorozat indult, az első alkalomra kedd este került sor a Veres Pálné utcai Scruton kávézóban Jókai, az influenszer címen. A címadás nyilvánvaló anakronizmus, hiszen a XIX. században nem léteztek a mai értelemben vett „tartalomgyártó véleményvezérek”, ugyanakkor valahol jól kijelöli azt a szándékot, hogy az írót ezzel is közelebb hozzák a fiatalabb közönséghez.

Jókai, az influenszer?
Engem ugyan nem sikerült meggyőzni, hogy az anglicizmus pont Jókaival kapcsolatban lenne találó szellemesség, vagy hogy ez a szó adná vissza a legjobban az író-politikus sokoldalúságát, másfelől viszont ezzel valójában csak kákát keresek a csomón, mivel maga az est remek szórakozásnak bizonyult. Írom ezt annak ellenére, hogy az idén annyi Jókairól szóló cikket írtam és olvastam, hogy már nem feltétlenül villanyoznak fel az újabb Jókai-események meghívói. Ám ahogy a minap a lapszerkesztőnk is említette, Jókaiból sosem lehet elég, amit ez az alkalom is bizonyított: az este folyamán az író olyan oldalaira is fény derült, ami komolyan felveti a kérdést:
Hány ember intellektuális teljesítménye bújt meg egyetlen személyben?
A kvízt egy rövid, ám annál tartalmasabb beszélgetés előzte meg, amelyben Ugron Zsolna József Attila-díjas író kérdezte Sal Endrét, aki saját könyvéhez kutatja Jókai életét.
Az Újságmúzeum főszerkesztője ebben Jókai Mór 33 különböző aspektusát mutatja majd be, könnyen olvasható köntösben: Jókai mint csillagász, kertész, szőlész, karikaturista vagy éppen szenvedélyes kártyázó.
Bár Jókait ma jellemzően nem a fiatal generációk olvassák és szeretik, Sal Endre szerint lenne mit tanulni tőle, és sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. A következő kvízesten, október 21-én például olyan fiatalok kerülnek majd középpontba, akik ma is olvassák és szeretik a 200 éve született szerző műveit.

Aki figyelt a beszélgetés alatt, az jobb esélyekkel indult az utána következő, nagyjából negyven kérdésből álló művelődéstörténeti kvízen is, amelyen olyan érdekességeket is megtudtam, mint hogy Viktória királynő is előszeretettel olvasta Jókai Mór regényeit, vagy hogy Jókai a halálos ágyán nem Petőfit vagy Laborfalvi Rózát emlegette, hanem a bablevest.