Megjelent Huszár Pálnak, a református zsinat világi elnökének Kálvin János élete, teológusi, reformátori és egyházszervezői munkássága 1509–1564 című könyve a Kálvin Kiadó gondozásában, melyből kiderül Kálvin János (képünkön) hatása a magyarországi reformátusságra, többek között a kálvinista Rómának nevezett Debrecenre. Kálvin 1509-ben született Noyonban, Párizsban dialektikát és teológiát, Orléans-ban és Bourgesban jogot tanult. A húszas években megtért, akkortól bontakozott ki a reformáció lánglelkű apostolának életműve. 1536-ban nyomtatásban is megjelent fő műve, az Institutio Christianae Religionis (A keresztény vallás rendszere). 1537-ben Genfben lelkésszé választották, ott huszonegy cikkelyből álló hitvallást készített, amelyre minden polgárnak fel kellett esküdnie. Egyházfegyelmi szabályzatában súlyos bűn esetében eltiltotta híveit az úrvacsorától. 1549-ben a világ protestáns egyházainak egyesítésére úrvacsora-egyezményt kötött. Az 1564-ban elhunyt nagy református teológusi életművének egyik vezérmotívuma az eleve elrendelés. Ott van a sátorban a Kálvin időszerűsége című kötet is, benne tanulmányok sora szól a reformátor teológiájáról. Szintén az évfordulóra jelent meg Eberhard Busch Református – egy felekezet arculata című könyve. Az Evangéliumi kálvinizmus című kötetet Galsi Árpád szerkesztette Békési Andor tizenegy kis népszerűsítő füzete nyomán. A Kik a boldogok? című füzet Kálvin igehirdetését tartalmazza.
Dedikálások. A Ferenciek terén ma délután háromtól hatig Szabó Ferenc, Bolberitz Pál, Schmidt Egon, Mustó Péter, Czakó Gábor, Kipke Tamás, Bene Éve, Jakab Gábor, Czigány György és Kránitz Mihály dedikál. A Pilinszky János Kávéházban délután kettőtől Menjetek a keresztutakra címmel nyilvános könyvszakmai kerekasztal-beszélgetést folytatnak a Harmat, a Kálvin és a Luther Kiadó munkatársai.
origo.hu
Öt autó ütközött az újbudai Budaörsi úton
