Magyar felhívások kisebbségügyben

Öt éve vagyunk az unió tagjai. Akkor úgy tűnt, az új tagállamok mindegyikében betartják az unió alapelveit, a diszkrimináció tilalmát, védik és értékként kezelik a nyelvi sokszínűséget, a nemzeti kisebbségek jogait – kezdte Gál Kinga néppárti képviselő a felszólalását az Európai Parlamentben a magyar nyelv szlovákiai használata érdekében. Majd így folytatta: „mégis megtörténhet, öt év uniós tagság után is, hogy nyíltan, diszkriminatív módon az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvhasználata ellenében védik a többségi nyelvet, mint ahogy történik most Szlovákiában”, ahol egy 1995-ös, már akkor is bírált nyelvtörvényt élesztettek újjá. Ennek értelmében nyelvi felügyelőket eresztenek rá a kisebbségre, hogy komoly pénzöszszeggel bírságolják őket, „ha nem tartják be a Brüsszelből nézve agyamentnek minősülő rendelkezéseket”. A képviselőnő kérte a nyelvi sokszínűségért felelős biztosát – a román Leonard Orbant –, hogy lépjen közbe, érvényesítse gyakorlatban a nyelvi sokszínűséget Szlovákiában is.
Az ugyancsak néppárti Becsey Zsolt felszólalásában a vajdasági kisebbség elleni támadásokról szólva kijelentette: „Az utóbbi hónapokban újra a félelem az úr a Vajdaságban.” Feltette a kérdést: meddig tűrheti el az unió, hogy tagállami nyelvet beszélő őshonos lakosokat terrorizálhatnak egy csatlakozni kívánó tagállamban a XXI. század elején? A szintén néppárti Barsiné Pataky Etelka felszólalásában pedig furcsának nevezte, hogy Budapesten most úgy alakulhat meg magyar kormány, hogy annak egyetlen nőtagja sincs, noha az elmúlt öt évben 11 jelentést fogadott el az Európai Parlament a férfiak és nők közötti esélyegyenlőségről.