Eluralkodott a borúlátás a hazai cégeken. Szinte szabadesésben zuhannak tovább a magyar vállalkozások üzleti várakozásai – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) legfrissebb elemzéséből. A felmérés tizennégy éves történetében még soha nem mértek olyan rossz adatokat, mint az idén – mondta Parragh László, a kamara elnöke. Az építőiparban és a kereskedelemben a legnagyobb a peszszimizmus, de a más szektorban dolgozók is tartanak a jövőtől. A cégek fele nem is tervez semmilyen beruházást, inkább igyekszik túlélni a nehéz hónapokat. Ugyanakkor több mint egyharmaduk csak úgy tud talpon maradni, ha elbocsát néhány dolgozót. Új munkások felvételét csak minden tizennyolc-huszadik cég tervezi. Parragh László kiemelte: a munkaerő-kereslet csökkenésére kell számítani, ami a foglalkoztatottság további mérséklődését eredményezi.
Legrosszabb helyzetben a magyar tulajdonú cégek vannak, de a vegyes tulajdonúak és a kizárólag külföldi kézben lévők sem állnak sokkal jobban – derül ki a felmérésből. Az üzleti kilátásokat mérő mutató mínusz 15 és 18 között változik a különböző tulajdonosi hátterű cégek között. Ez azt jelenti, hogy 18 százalékkal többen gondolják azt, hogy romlani fog a helyzetük, mint ahányan javulásra számítanak. Ha a cégek méretét vesszük górcső alá, akkor azt látjuk, hogy a kisebb vállalkozások tekintenek a legnagyobb pesszimizmussal a jövőbe.
Tóth István János, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: úgy tűnik, hogy még nem értük el a gödör alját, de a gazdaság visszaesésének üteme már lassulni látszik. Szerinte valamikor nyár végén vagy ősz elején érhetjük el a mélypontot. Erre az évre a kamara 4-5 százalékos gazdasági visszaeséssel számol. Tóth szerint 1998 óta nem volt ilyen alacsony a munkaerő-kereslet. Ma leginkább a mikrovállalkozások igyekeznek megtartani a dolgozóikat, mert ezek többnyire családi vállalkozások – közölte az ügyvezető. A kamara szakemberei arra is felhívták a figyelmet, hogy az adótörvény hétfőn elfogadott módosítása miatt jövőre közel huszonötezer tanuló maradhat gyakorlati hely nélkül. Mivel a törvénymódosítás számos, a tanulók képzéséből származó költség elszámolási lehetőségét megvonja a cégektől, a vállalkozásoknak nem éri meg tanulókat alkalmazniuk. Az MKIK hatáselemzése szerint a kormány által bevezetett változtatások nemhogy a kívánt megtakarításokat nem érik el, de a költségvetés számára jelentős ráfizetéssel is járnak, nem beszélve a munkaerőpiacot érintő káros hatásokról.
Zelenszkij emberrablóit Magyarországra küldené egy ukrán elemző















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!